Miskolc közigazgatási területén a nyilvántartott szúnyogtenyésző helyek felmérését a szakemberek már április első napjaiban elvégezték. Tenyészőhelyek: a Görömbölyi, Hejő, Pereces, Pece, Lyukó patakok, Vezér árok, Juhdöglő völgyi, Egyetemvárosi tó. A felmérés kimutatta a lárvák jelenlétét és folyamatosan emelkedő számát, ezért a szakemberek a szúnyoglárvákat április 10-én és 11-én először irtották biológiai védekezés formájában. 

A közlemény szerint az első, tartósan 10 fok feletti hőmérsékleten megindulhat a tojások fejlődése. Egy nőstény szúnyog élete során akár több ezer tojást is képes lerakni tenyészőhelyére. A tél nagyon erős szelekciós tényező. A több napon keresztül tartós, -10 C alatti hőmérséklet jelentősen csökkentheti tavasszal a szúnyogpopuláció számát. Általában április elején-közepén szokott megindulni a szúnyoglárvák fejlődése. Az egymást követő, enyhe téli időjárás miatt ez a fejlődési időszak időben hamarabb következik be.

Kiemelten enyhe tél volt a mostani, ráadásul az utolsó fél évben rendkívül csapadékos is volt az időjárás, így a szúnyoglárvák megjelenése az ország egyes területein már február végén megtörtént.

Mint írják, a szúnyogok elleni védekezés mindenkinek fontos, hiszen mint baktériumhordozók, az általuk okozott betegségek, egészségkárosodások, kellemetlen ártalmak, minden melegvérű élőlényre kiemelt veszélyt jelentenek. Az ellenük való védekezés elsősorban a megelőzésből áll, ami lényegében a rovarok fejlődési folyamatába történő beavatkozás. Vagyis a szúnyogok által lerakott pete, a tojásból kikelő szúnyoglárvák elpusztítása még a végleges, kifejlett rovarrá, csípőszúnyoggá válásuk előtt. A szúnyoglárva irtás olyan biológiai védekezés, ahol a felhasznált készítmény csak a fejlődő lárvákat pusztítja el, környezetére egyébiránt ártalmatlan. Hazánkban jelenleg 50 csípőszúnyog faj honos.

Az eredményes védekezés érdekében - az időjárási tényezőket figyelembe véve- a nyilvántartott tenyészőhelyek ellenőrzését, monitoringozását folyamatosan végzik a szakemberek.