Gazdaságfejlesztés, város- és közlekedésfejlesztés, oktatás- és kultúrafejlesztés, a turizmusfejlesztés, szemléletformálás és integráció – ez a „Miskolc 2030” terv öt stratégiai pillére. Sorozatunkban ezeket, a város jövőjét meghatározó kulcsfontosságú területeket mutatjuk be egy-egy szakértő segítségével. Két hete Simon Gábor frakcióvezetővel az ötödik, vagyis az „Integráló város” stratégiai pillérről beszélgettünk, most Szopkó Tibor alpolgármester vezet minket körbe a gazdaságfejlesztés új miskolci irányaiban.

Az interjú előtti beszélgetésünkben többször előkerült az „új gazdaság” kifejezés. Kezdjük azzal, hogy ezt tisztázzuk! Az új mitől új? A régi már nem is kell?

Dehogynem kell. Minden szükséges, ami csak lehetséges, a városnak sok lábon kell állnia, hiszen a múltban látjuk, a város akkor volt kiszolgáltatott és akkor lett vesztes, ha csak egy gazdasági irányra tette fel az életét. Az új gazdaság ma már nemcsak a klasszikus ipart, technológiát, az informatikát jelenti, hanem már a zöldgazdaságot. A jövő zöld, körforgásos, Miskolc pedig meghatározó szereplője, motorja akar lenni az új gazdaságnak. Szemléletváltásra van szükség és nyitottságra, de ezekben a város vezetése eltökélt. Látható, párhuzamosan sokfajta befektetés érkezik a városba, és a fejlesztési irányok is színesek.

Miskolc 2030 programjának első stratégiai pillére szerint a város az új gazdaság regionális központja. Mit jelent ez?

Hat évvel ezelőtt készült el Miskolc településfejlesztési koncepciója, akkor került így megfogalmazásra Miskolc gazdasági szerepköre, mint a jövőkép egyik eleme. Akkor messzinek tűnt 2030, így akkor még csak vízióelemként jelent meg, ma ez viszont már aktuális és relatíve közeli cél. Fontos látni azt is, hogy ez az első pillére a város fejlesztési célrendszerének.

Ez a gazdaságfejlesztés fontosságát jelenti?

A város mindennapi működése, az elérhető szolgáltatások száma és minősége mind-mind összefügg azzal, hogy milyen gazdasági ereje van Miskolcnak, ezért kulcsfontosságú a gazdaságfejlesztés. A város gazdasági erejét legjobban új befektetésekkel, magas hozzáadott értéket teremtő, képzett munkaerőt igénylő beruházásokkal növelhetjük. Ehhez új iparterületekre, innovációs, a kutatás-fejlesztést fókuszba helyező parkokra van szükségünk, sok száz hektárt szeretnénk fejleszteni 2030-ig.

Látni kell emellett, hogy csak zöldmezős iparipark-fejlesztéssel nem használnánk ki Miskolc potenciálját. Versenyképesek úgy lehetünk más városokkal szemben, ha fejlesztjük a teljes gazdasági környezetet. Repülőteret, magas minőségű irodákat érdemes fejlesztenünk – a piac szereplői is megteszik ezt, a város pedig nem csak pénzügyi alapon kell hogy fejlesztéseket indítson.

Miben más most a város szerepe, mint hat évvel ezelőtt?

A városnak városfejlesztési szempontból is értékelnie kell egy-egy beruházási tervet, mérlegelni kell, hogy a pénzügyi megtérülés mellett milyen, a miskolciak szempontjából fontos haszna lehet egy-egy fejlesztésnek. Cél épp ezért az, hogy jól fejlett környezetet teremtsünk az ipari területeken, azért, hogy akik Miskolcon dolgozni akarnak, megfelelő munkakörülmények között, sokféle szolgáltatással körbevéve tehessék, úgy, hogy könnyen lakáshoz is juthassanak a városban. Hasonlóan ehhez, a környezetünk rendezése is olyan cél, amelyre a városnak mint fejlesztőnek figyelemmel kell lennie – az új ipari területek mellett életre keltjük az elhanyagolt rozsdaövezeteket.

Ez is a zöldgazdaság-gondolat része?

Részben igen, részben pedig kiaknázatlan lehetőség. Ahogy korábban mondtam: a jövő zöld, körforgásos, Miskolc pedig meghatározó szereplője, motorja akar lenni az új gazdaságnak. Miskolc zöld- és okosvárosként gazdasági értelemben is szerepet kell hogy vállaljon ezen a piacon. 2020-ban indult el a Klímavédelmi akcióterv Magyarországon, ennek 8 pontjából Miskolc 7-ben is mintaváros lehet. Elektromos buszok, tiszta város, napenergiatermelés – ezek a fő fejlesztési irányaink. Az első E-busz pályázatunk már folyamatban van.

Hogyan folytatódik az okosváros-fejlesztés?

Az informatikai infrastruktúra ma már ugyanolyan közmű, minta a víz vagy a csatorna, fejlesztése létérdeke a városnak, ha lépéselőnyt akar szerezni versenytársaival szemben. Komoly lehetőségeink vannak, egyes szakterületeken városi szolgáltatóként jelenhetünk meg ezen a piacon. Az Okosváros programot fel kell pörgetnünk a következő években főként az ügyintézésben és a városüzemeltetésben. Emellett cél, hogy egyre több okoseszköz legyen elérhető a miskolciak számára a közterületeken és a közösségi terekben.

Mindez azonban nem elég, hiszen Miskolc ennél több. A kétezres évek érték- és kultúraalapú városüzenetét egy modernista és technokrata városüzenet vette át, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, aminek részben betudhatóan Miskolc mint márka ma sem nem világos üzenetű, sem nem vonzó. Ennek megújítása és megerősítése gazdasági értelemben is cél. Miskolcot vonzóvá kell tenni kívül is és belül is, az ide érkezőknek és az itt élőknek egyaránt, hiszen csak így lesznek értelmes és jó befektetéseink, és csak így lesznek büszkék és sikeres a miskolciak, csak így lesz büszke és sikeres Miskolc.