Több mint két évtized után szeptember 1-jétől ismét van főkertésze Miskolcnak.  Czifrusz Natália nem először dolgozik a miskolci polgármesteri hivatalnál, a főiskola után parkgondozási ügyintézőként később referensként dolgozott, viszont a zöldterületek gondozása, pontosabban ennek a munkának a koordinálása már akkor is az ő feladata volt. Amint azt a Miskolci Naplónak elmondta, örült, mikor megtudta, hogy a város szeretne főkertészt.

- A cselekmény több szálon futott: egyrészt számos miskolci civilszervezet kezdeményezte, hogy ez a pozíció újjászülessen a városban, ami mellé októbertől egy városvezetői szándék, akarat is társult, ami nagyon szorosan összekapcsolódik a Nagy-Miskolc programmal. Azt ugyanis látni kell, hogy a városok zöldítése, a környezet, klímavédelem nemcsak, Miskolc, hanem világszerte minden településnek elemi érdeke, ha azt szeretnénk, hogy a következő generáció számára is élhető maradjon ez a Föld. Visszatérve, miután megláttam a konkrét állásajánlatot először is információt gyűjtöttem. Meg kellett tudjam, hogy az, amit én gondolok erről a témáról összhangban van-e a város szándékaival. Az állásinterjún kiderült, hogy igen, így szeptember elején megkezdhettem a munkát – kezdte.

Bár a főkertész feladata alaposan átalakult az elmúlt huszonöt évben (a város utolsó főkertésze Nagyné Novák Éva volt, akivel Czifrusz Natália rövid ideig, majd több éven keresztül Heinemann Pállal is dolgozott együtt – a szerző). Véleménye szerint a tevékenységi kör most is komplex: a hatósági feladat ellátása, a környezet- és klímavédelem mellett munkája a városképre is kihat, és a városfejlesztés területén sem megkerülhető. A főkertész szerint nagy munka előtt áll a hivatal, hiszen ezeket a feladatokat egymással párhuzamosan kell folytatni, és ahhoz, hogy a munkát jól végezzék el, egyfajta szemléletváltásra is szükség lesz.

Több és más zöldfelület

- Az nem kérdés, hogy növelni kell a zöldfelületek nagyságát, ez viszont nem mehet a város élhetőségének terhére, hiszen nekünk az életterünk és élőhelyünk. Ezt a munkát nehéz sérelmek nélkül elvégezni, amit mégis tenni lehet, az az, hogy a jelenlegi inaktív felületeket aktívvá tesszük. Gondolok itt például a közintézmények, lakóépületek, társasházak hatalmas betonfelületeire: ezek zöldtetőként hathatósan lennének bekapcsolhatók a környezeti körforgásba, a klimatikus viszonyokra pedig borzasztó nagy hatással lenne – sorolta.

Ha már klíma: a főkertész szerint Miskolcnak rövid, közép- és hosszú távon is lépéseket kell tennie a klímavédelemmel kapcsolatosan. Ezek közül az egyik lehet a zöldmegállók létesítése – erre irányuló projekt a főváros mellett már Debrecenben is zajlik – és hatékony lehet a gyepes területek egy részének újravetése vadvirágmaggal kevert fűmaggal. Ezek a területek ugyanis – hangsúlyozta a főkertész – nem csupán a környezetnek hasznosak és szemet gyönyörködtetők, hanem fenntarthatóbbá tehetik a közterület-fenntartást is.

Ültess fát!

Talán még ezeknél is sürgetőbb feladat a városi faállomány folyamatos fiatalítása. Ezért is tartja jó dolognak Czifrusz Natália Veres Pál polgármester kezdeményezését, hogy a Nagy-Miskolc program keretein belül öt év alatt tízezer fát ültessenek.

- Miskolcot az egyik legzöldebb nagyvárosként tartják számon, azonban ahhoz, hogy ez így maradjon, tennünk is kell. Annak idején a nagy lakótelepek építését követően a város kerttervező csapata megtervezte a közterületeket, és elültette azt a sok-sok fát, cserjét. A parkfenntartó csoport pedig gondozta azt. Aztán az évek során ilyen-olyan okok miatt ezek a növények elkezdtek kopni: hol a házban élőknek lett útban egy fa, hol annak lettek áldozatai, hogy növekvő igények miatt egyre több parkoló épült. Azért, hogy ezt a mennyiséget visszapótolhassuk, vezettük be azt, hogy minden kivágott fa helyett kettő újat kell ültetni. A program azért nagyon jó, mert egyrészről kapcsolódik a város zöldinfrastruktúra-fejlesztésével kapcsolatos programjához, másrészt pedig az önkormányzati képviselőkön keresztül a lakossági igényeket is becsatornázza – mondja.

Szemléletváltás kell

Ez utóbbi már csak azért is fontos – hangsúlyozza a főkertész –, mert ahhoz, hogy igazi változást érjenek el a területen, szemléletváltásra lesz szükség a városlakóknál is. „Most is rengeteg olyan családi házat és társasházat látni, ahol a lakók, magukénak érezvén a közterületet, rendben tartják azt, sőt kis kerteket alakítanak ki, talán van remény arra, hogy ha egyre több ilyen öntevékeny lakóközösség jön létre, azok a város által ültetett facsemetéket is gondozzák majd, mert magukénak érzik azt.”
Persze, a közterületek fenntartásában az oroszlánszerep továbbra is az önkormányzaté kell hogy legyen, de közel sem mindegy, hogy hogyan teszi azt.

- A zöldfelületek gondozásában dominálnia kell a fenntarthatóságnak, emiatt egyre több beruházás során telepítenek évelő növényeket, ami egy helyes gondolat. Mindemellett látni kell azt is, hogy nagyon nagy a lakossági igény arra is, hogy a város közterei virágosabbak legyenek. Éppen ezért meg kell vizsgálni azt is, van-e mód arra, hogy a lámpaoszlopokra, kandeláberekre és a frekventált területek virágágyásaiba visszatérjenek az egynyári növények. A városkép szépítése a lakók számára és turisztikai szempontból is kiemelten fontos” – tette hozzá.

Erre vágyott

Czifrusz Natália tízéves kora óta kertész szeretett volna lenni. Dísznövénykertészként érettségizett az egykori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában, a főiskolát pedig Kecskeméten végezte, itt már a zöldfelület-gondozás volt a szakiránya, szakdolgozatát Miskolc belvárosának parkfenntartásából írta. A háromgyerekes édesanya az elmúlt évtizedekben folyamatosan képezte magát. Lapunknak elmondta, nagyon boldog, hogy tudását szeretett városában, Miskolcon kamatoztathatja. „A férjem a döntés előtt biztatott. Azt mondta: „ez a neked való kihívás!” Bár tudom, hogy nagy munka előtt állunk, de tudom azt is, hogy nagyon jó szakemberek dolgoznak az önkormányzatnál. Az ő munkájukat kell majd összehangolni, rendszerbe foglalni úgy, hogy mindez a város, és az itt élők javát szolgálja.