Ugrás a tartalomra

„Ha ez így folytatódik, akkor lesz, ahol összeomlik a szülészeti ügyelet”

hvg.hu
Utoljára módosítva
2022. szeptember 23. péntek 09:13
Túlterheltség és az átjelentkezők nagy száma miatt kellett a múlt héten másfél napra leállítani a betegfelvételt Magyarország egyik legnagyobb nevű szülészeti osztályán, a budapesti Szent Imre kórházban. A Hvg információi szerint azonban az egyre szaporodó hasonló döntések hátterében sokkal inkább az egészségügy rendszerszintű hibái rejlenek. Az új szolgálati jogviszony miatt sok szülész-nőgyógyász inkább a magánpraxist, a nyugdíjat vagy a külföldi munkavállalást választotta, ami miatt hiány van ügyeletvezető szakorvosokból. A megoldást a kormány az ügyeleti ellátás koncentrálásában látja.
Fotó: hvg.hu

A Szent Imre kórház szülészetének másfél napos leállására sokan felkapták a fejüket, pedig az elmúlt hónapokban nem ez volt az egyetlen kórház, ahonnan máshova kellett vezényelni a vajúdó kismamákat. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozata szerint a mezőtúri kórházban az aneszteziológus szakorvos hiánya okoz problémát, az intézményben idén már másodszor fordul elő, hogy ügyeleti időben nem lehet náluk szülni.

Szintén ügyeleti időben nem tudja fogadni a fenyegető koraszüléssel érintett nőket a szolnoki Hetényi Géza kórház szeptember több napján, Tatabányán a Szent Borbála Kórházban augusztusban négy alkalommal is szüneteltetni kellett a szülészeti ügyeletet „szakmai minimumfeltételek átmeneti hiánya miatt” (ez általában azt jelenti, hogy vagy orvost, vagy szakdolgozót nem tudnak biztosítani).

A teljesség további igénye nélkül idén nyáron hetekig szünetelt a szülész-nőgyógyászati ellátás Várpalotán, június elseje óta Pécsre viszik át a mohácsi szülő nőket, a mátészalkai kórházból októberig délután fél 2 után Nyíregyházára vagy Fehérgyarmatra kell menni, de júniusban pár napig még a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban sem lehetett szülni – írja a portál. 

A lojalitás marad, meg a magán

A hivatalos kommunikáció ugyan szereti elmosni az okokat, több forrásból is úgy értesültünk, hogy a legtöbb érintett helyen szakorvoshiány miatt nem tudták megoldani az ügyeleti ellátást. Az, hogy a probléma különösen gyakran érinti a szülész-nőgyógyászati osztályokat, egyenes következménye az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek, amely már tavaly év elején is káoszt és bizonytalanságot hozott a területen. 2021 januárja óta a törvény szigorúan bünteti a hálapénz elfogadását, március 1-től pedig az állami és a magánpraxis együttes végzése is tiltott. A szülész-nőgyógyászati szakmában ez lényegében megtiltotta a fogadott orvos gyakorlatát, a kismamák nem szülhetnek azoknál, akikhez magánpraxisban várandósgondozásra jártak.

Fontos megemlíteni, hogy a fogadott orvos gyakorlata Európában egyáltalán nem jellemző, Magyarországon kívül csak Ukrajnában ennyire elterjedt, mindenhol máshol az ügyeletes orvosnál szülnek a nők. Magyarországon a kismamák többsége az orvos és a kórház iránti bizalom miatt ragaszkodik az orvosválasztáshoz. Tapasztalataik mellett a felmérések is azt mutatják, hogy egyes szülészetek, sőt intézményen belül még orvosok között is hatalmas különbségek lehetnek, például a császármetszési, gátmetszési és egyéb beavatkozások arányában. Azon pedig nem lehet csodálkozni, ha egy nő ott szeretne szülni, ahol biztonságban érzi magát.

Az új törvények miatt nemcsak a kismamák, az orvosok is választás elé kerültek, sokuk pedig úgy döntött, hogy nem írja alá az új jogviszonyt, hanem magánpraxisban folytatja tovább. Köztük vannak persze olyanok is, akik – ahogy a lapunknak többen is fogalmaztak – szerelemből és lojalitásból az állami kórházakba is visszadolgoznak.

Az ő munkájuk azonban nem problémamentes: hiába emelték fel az orvosok ügyeleti díját 2022 január elsejétől, ez rájuk nem érvényes, csak azokra, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt.

A teljes írás ITT olvasható. 

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!