Rózsa Gyuri nagyot kortyol a poharából, megköszörüli a torkát, majd köszönti a bál vendégeit a Juno Szálló egybenyitott nagytermében. A miskolci gyökerekkel rendelkező Zsigmondi Márta, az Ez a divat című lap főszerkesztője megnyitja az immár hagyományos, negyedik miskolci rendezvényét. Nyolcvan valahányat írunk…Botcsinálta operatőrként a video kameráján át látom, hogy Zalatnai Sarolta fellépése előtt még három lyukkal feszesebbre veszi az övét, majd a zenekar felé fordul. Oroszlán Gyurira, a Bergendy együttes gitárosára fókuszálok, cserébe jókedvűen rám grimaszol. Nem sejtve, hogy ez a kép egy életre beleég a felvételbe. S a saját memóriámba is.

Óriási az elegancia – tízévente visszanézem a felvételt – még nem ismerjük a dresszkódot, mégis minden hölgy puccos nagyestélyiben, a férfiak feszülő szmokingban, csokornyakkendővel. Vegyes a társaság, Miskolc krémje felülprezentált. Az est fénypontja a bálkirály- és királynő-választás. Esz a sárga irigység, hol Fazekas Józsefé, hol pedig Elek Béla fogorvosé lesz a korona. A konyhán Mátyás Rudolf Oszkár- és olimpiai díjas séf vezényel, ám a lényeg, sohase érezzük a szomjúságot. Meg az, hogy az asszonyoknak legyen miről csámcsogni egy jó ideig, hogy ki miben vonult át a táncparketten, s ki kivel ropta, vagy mégse. Itt a helye a kibeszélőshownak.

Különben jó világ van, januártól március végéig dübörög a báli szezon. Galambos István és Szabó Győző, a miskolci vendéglátás két guruja mindenre emlékszik. A lillafüredi Palotában bonyolult a rendezés, zavarja a zene az üdülővendégeket, így csak az első emeleti szobák kibérlésével adnak helyet a mulatozásra.
A Szinva-parti földszintes Hámor étterem nem olyan elegáns, de egyszerre akár félezer vendéget is fogadhatnak. Van kéményseprő, horgász-, kohász-, kisiparos, kiskereskedő és még ki tudja, milyen bál. Ezek nélkül nincs tavaszi hétvége. Győző mindig, mindenütt beugró csálinger. A bányászoknál asztalonként egyszerre rendelnek tíz palack bort és kétszer ennyi rövidet. Előrefizetéssel, biztos, ami biztos. Hosszúak ezek az éjszakák. A Szinva-parton nincs olyan flanc, viszont szélesebb a jókedv, s beérik a helyi zenekarokkal, ide nem hívnak pesti együtteseket, fellépőket. Sőt, egy idő után a nyakkendő is nyűg, és a feltűrt ingujj se zavaró.

A miskolci újságírók KISZ-szervezetének tollasbáljára, a Tokaj étterembe még újságot is kiadunk. A Kacsakocsonya egyetlen számát Karosi Imre szerkeszti társadalmi munkában. Mottója, a toll veszélyes fegyver, ezért írunk géppel. A megmaradt egyetlen példányt gondosan őrzöm. Értékes, hiszen ebben a lapban még egyetlen cikkem sincs. Nem úgy, mint a vigadóbéli MUOSZ-bálban, amelyet Visinger István elnök szervez meg. Talán az egyetlen ünnepi esemény, amikor a két lap az Észak és a Déli munkatársai egy asztalnál iszogatnak. A zenét, a talpalávalót a kedvencem, az Alfabeat zenekar szolgáltatja.

A Junó ablakai mára betörve. A nagyterem függönyeit a szél csapkodja. Most a Palota és a Vigadó nagytermei is sötétek. Báloknak, vendégeknek nyoma sincs. Ki tudja, mikor is lesznek.