Ugrás a tartalomra

Jegyzet: Itt nem kell a kocogós ember

Szántó István
Utoljára módosítva
2022. május 22. vasárnap 12:06
Szántó István jegyzete.

Azok táborába tartozom, akik gyermekként hiába keresték az villanyvasutat a karácsonyfa alatt. Sokszor álmodoztam erről, de drága volt és ezen még a Télapó sem segíthetett. Mire öregségemre csak meglett, kiderült, az unokám kívánságlistáján ez nem szerepelt, csupán a kedvemért ültük körbe néhányszor a makettasztalt.

Hogy honnan eredhet ez a kisvasút iránti vonzódásom, könnyű kideríteni. Drága édesapámmal többször is utaztunk a budai úttörő- és még gyakrabban a lillafüredi erdei kisvasúton. Az előbbinél még egy tárcsát is kaptam, amely nagy bánatomra azonnal beesett az ablak alatti nyílásba. Így, amikor a hatvanas és a hetvenes években mifelénk is tervezgették az erdei úttörővasutat, gondolkodás nélkül feliratkoztam a pályázók közé. Emlékszem, a jeles bizonyítvány volt az alapfeltétel.

Pintyili Gergely, a LÁEV üzemigazgatója nem emlékezhet ezekre a múltbéli projektekre. Azt viszont tudja, hogy a budai hegyekben zakatoló Gyermekvasút máig sem vesztett semmit a népszerűségéből. A motorvonat vezetésén kívül a forgalmi feladatokat az ottani pajtások a vasúti személyzettel közösen látják el. S ma sem könnyű abba a csapatba bekerülni, több a jelentkező, mint amennyire szükség van. Az üzemigazgató szerint manapság a MÁV felügyeli és üzemelteti a Gyermekvasutat. Tulajdonképpen azon kívül, hogy biztosítják a kirándulók utaztatását, maga a kisvasút a magyar államvasút egyik toborzó- és kiképzőbázisa. Ők jogosultak a forgalmi állomány oktatására. A LÁEV - itt helyben - nem tudja megvalósítani a képzést és a gyermekek integrációját egy esetleges bükki gyermekvasút megalapítására. Annak idején is szép gondolat volt, de akkor is csak az uniformisunk méreteinek a felvételéig jutottunk el. Bezzeg a szomszédunkban lakó Szegedi Józsi bácsi állomásfőnök-helyettes unokaöccse egy félévig szolgált a normafai bázison.

Egyébként nem titok, a kisvasút iránti vonzódásom később sem csillapodott. A nyolcvanas években egy sínautóval – talán egy pályára átalakított Varszavával - bejárhattam azt a Papírgyártól Mahócáig terjedő tizenegy kilométeres szakaszt, amelyet már csak különvonatok és szervezett kirándulások úti céljaként használnak. Korábban ezen a vonalon még teherszállítás is zajlott. Most is van egy ilyen ARO felépítményes sínautójuk, de sajnos járóképtelen.

A bükki erdei kisvasút mindig is a régió egyik legvonzóbb turisztikai látványossága volt. Kánikulában üdítő az utazás a nyitott, ablaktalan kocsikban. Nem is olyan régen egy nyugati sajtócézár családjával egy különjáratot bérelt a teljes vonalra. Tél volt, kinn nagyon havazott s a vendégek ámuldoztak a kocsi végében elhelyezett kályhától. Lobogott a tűz, befűtötte a kocsit, és a középre felállított terített asztal mellől, mint valami természetfilmet, nézték a csodálatos bükki tájat. Mindannyian azt ígérték, megosztják ezt az élményüket, és csapatostul jönnek vissza erre a feledhetetlen utazásra.

Az üzemigazgató szerint már csak egy hét, és ismét birtokba vehetik a most még felújítás alatt álló Lillafüredtől Garadnáig tartó hét kilométeres pályaszakaszt. Jelenleg 28 vasúti kocsival rendelkeznek, és nagyon reménykednek, a járvány elmúltával ismét teljes erőbevetéssel dolgozhatnak, és számítanak a forgalom növelésére. Ha minden jól alakul, az idén ismét elindíthatják a szokásos decemberi mikulásvonatot is.

Jut eszembe, minden pályaudvar egyik feltűnő látványossága a vasúti kerekek kalapácsolása. A hozzám hasonló bennfentesek tudják, ezzel a kocogással, kongatással, hallásra szűrik ki a repedt vagy repedező vasúti kerekeket.

Meglepő, hogy ezt az ősi biztonságtechnikai eljárást máig sem sikerült automatizálni. A kisvasútnál ezt sosem láthatjuk. Pintyili Gergely elmagyarázta, több okból sincs szükség erre a kisvasútnál. Az itteni kerekek, az abroncsok és az úgynevezett vállfák állandó ellenőrzés alatt állnak. Többféle gyártmányúak, még van köztük eredeti diósgyőri is. Ám ami lényeges, a járműparkjuk átlagos haladási sebessége – inkább andalgásnak mondanám - nem sokkal haladja meg az óránkénti húsz kilométert. Ez egy igazán megfontolt, biztonságos tempó.

Megnyugtatott. A nyáron ismét kisvasutazunk, újra zakatolunk.

(Címlapkép: Illusztráció; Fotó: Pixabay)

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!