Ugrás a tartalomra

Jegyzet – Kezdődik a kiülősdi

Szántó István
Utoljára módosítva
2021. április 03. szombat 13:32
Bennünk élő hagyomány a kiülősdi. Nyáridőben, késő délutánonként szinte sec-perc alatt népesült be a gangunk – írja jegyzetében Szántó István.
Képönk csak illusztráció

Mamám, Hauszmanné, Farkasné, Szegediné és Mitele Etelka szinte egyszerre tették ki a széket vagy a hokedlit, hogy egymás szavába vágva beszéljék ki az éppen hiányzó szomszédokat. Sötétedésig. Igazi vidékiként a ház elé tetettek volna kispadot, mint faluhelyen, de ehhez gyülekezési kérelem s tanácsi engedély kellett volna. Egyébként tessék elképzelni azt a szituációt, amikor Szászék albérlője kézen fogva ki-be kíséri az éppen aktuális menyasszonyát a folyóson üldögélő asszonyok előtt. Akik ilyenkor úgy elhallgattak, hogy vágni lehetett a tömény csöndet.

Különben nem sokat változtunk, manapság is kellemes időtöltés a kiülősdi. A szép emlékű lokálpatrióta, Litvin József nem csak megtervezte, de gondosan el is készítette Miskolc belvárosának bútorzatát. Neki köszönhető, hogy csaknem végleg eltűntek azok a betonlábas, átszúrt szívekkel telefaragott padok, amelyekkel könnyen elbántak a vandálok. Kertész Béla, a városgazda műszaki vezetője mondotta, Litvin Józseffel gyakran megfordultak a Nádasréten, hogy kifundálják, miként lehet a régi kifli alakú hulladékgyűjtőket is rongálásbiztossá tenni. Sajnos erre már nem jutott idő.
Különben a Városgazda minden ősszel begyűjti a belvárosi padokat, hogy megóvja az időjárás viszontagságaitól. Ám a kényelmünk érdekében azok a Széchenyi utcai ülőbútorok, amelyek nem akadályozzák a hóeltakarítást, kint vészelik át a telet. Éppen most, áprilisban kezdik a bérházak közötti padok kihelyezését is. Városszerte. Ki gondolná, hogy csaknem félezer kovácsolt- vagy öntöttvas ülőke van a városban.

Egyébként tényleg megújulóban a bennünk élő tradíció, jó vidéki szokás kispadon elütni az időt. A parkos szövetkezeti panelházak előtt ismét egyre gyakoribbak az ilyen saját használatú ülőkék. A különbség csupán annyi, hogy már nem csak a gyengébb nem szórakozása az ottani ücsörgés. Ám ahhoz, hogy ezek mihamarabb benépesüljenek, meg kellene szabadulnunk ettől a távolságtartós, maszkokkal terhes világtól. Ha ez egyszer csak sikerül, még nagyobb lelkesedéssel foglaljuk el a helyünket a kispadon. Jó szorosan.

További hírek

Olvasnivaló