Ha két ember összeköti az életét, de nem házasodnak össze, akkor élettársi kapcsolat jön létére. Erre az együttélésre a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. Az életközösség egyben gazdasági közösséget is jelent. Ellentétben a házassággal, az élettársak az együttélés időtartama alatt önálló vagyonszerzők. Vagyis: amíg a házasságban közös vagyon keletkezik, addig az élettársi kapcsolatban a felek önállóan, tehát mindenki a saját részére szerzi a vagyont.
Ha az életközösség megszűnik, bármelyik fél követelheti a vagyonszaporulat megosztását. Tehát a volt élettárs részesedést követelhet a másik félnél elért vagyontöbbletből, arra való hivatkozással, hogy ő maga is elősegítette a vagyon gyarapodását. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít, és a közös vagyonból részesedést eredményezhet.
Miután nincs közös szerzemény, és a szerzésben való közreműködés – a közös vagyonhoz való hozzájárulás – dönti el, hogy ki, milyen arányban részesül a vagyoni gyarapodásból, a bizonyítás a legnehezebb része az eljárásnak. A későbbi viták elkerülése érdekében az a jó megoldás, hogy a felek egymással élettársi vagyonjogi szerződést kötnek. Ebben rendezhetik az életközösség vagyoni viszonyait. Ezzel a szerződéssel – amihez ügyvédi közreműködést célszerű igénybe venni – elkerülhetik a későbbi vitákat, a költséges és hosszadalmas bírósági eljárást.