A gyermek 18 éves koráig az a törvényi szabály érvényesül, hogy a gyermek a tartásra rászorul. A jogszabály szerint a gyermeknek 18. életéve betöltése után legfeljebb a 20. életéve betöltéséig ugyanazon szabályok szerint jár a tartásdíj, mint a kiskorúak részére, amennyiben a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat. Ezt követően a továbbtanuló, munkaképes, nagykorú gyermek tartására a rokontatás szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a gyermek akkor jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek a továbbtanulásra alkalmatlan. Szintén megtagadható a tartás, ha a gyermek érdemtelen, vagyis a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. Továbbá nem igényelhet tartást a gyermek, ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd