Szőcs Artur rendező szerint minden nőben és férfiban valahol mélyen elfojtva van egy Don Juan, aki szeretne szabadon élni. – Ki ne vágyna állandóan szerelmes lenni, megélni a szabadságot, beutazni a világot? Mi szerencsések vagyunk, hogy elővehetjük ezt a darabot és a színpadon megmutathatjuk, megélve ezt a rejtett vágyat. Reméljük, hogy a nézőben is felszabadítunk valamit, és ha a mindennapi életben nem is tehetjük azt, amit Don Juan tesz, egy estére vele kalandozhatunk. Ez egy olyan társulat, akikkel öröm szárnyalni. Nekem alkotóként biztosan, és bízom benne, hogy a nézőtéren ülők is ezt érzik majd.
Az előadásban fontos szerepet kap a zene. – A korzikai férfi énekkarok hangzásvilága mindig nagy hatást gyakorolt rám, ebből a zenei világból kiindulva születtek meg a zenék az előadásba. Nagy Nándor zeneszerző acapella kórusműveket írt az előadáshoz, amelyeket a színház férfikara szólaltat meg, egy kis költészetet lopva a történetbe – mondta Szőcs Artur.
A címszerepet alakító Simon Zoltán elmondta, sokkal árnyaltabb Don Juan alakja, mint pusztán egy léha nőcsábász. – Don Juan őszintén, valódi figyelemmel, kíváncsisággal fordul a nők felé, aminek nem tudnak ellenállni. Nem hazugság ez, hanem őszinte átélése egy igaz pillanatnak. A szerelem beteljesülésével viszont már csak az üresség marad, ez elől menekül a férfi a következő szerelembe.
És hogy mit is jelent pontosan Don Juannak lenni? Simon Zoltán szerint a kulcs a képmutatás elleni küzdelem. – Annyi mindennek kell megfelelnünk. Erkölcsi, társadalmi normák kötnek minket, számtalan játszmát játszunk a hétköznapokban, szűk keretek közé vagyunk szorítva. De ez a férfi felrúgja a kereteket. Tudatos, önmagára reflektálni képes ember, aki elfogadta a sorsát. Az ösztönei és a vágyai szép lassan sodorják a pusztulás felé, de addig is ki akar élvezni minden egyes percet az életben. Nagyon izgalmas ezt a fajta szabadságot megélni a színpadon Don Juan bőrébe bújva.