Ugrás a tartalomra

Mikor megy rá a házunk a fűtésre?

Bódogh Dávid
Utoljára módosítva
2022. augusztus 07. vasárnap 15:10
Sok százezer magyar család rezsiköltségei szökhetnek ősztől az egekbe. E gazdasági és szociális szempontokat alapvetően feszegető témát ezúttal „rideg” jogi mivoltában kívánjuk megtárgyalni. Dr. Strassburger Gyula ügyvéddel azt tekintjük át, hogyan juthatunk el akár otthonunk elvesztéséig is.
Forrás: femina.hu

Habár sokan arra apellálnak, hogy a kormányzat a télvíz beköszönte előtt előáll valamiféle rászorultsági finomítással, legtöbbünk esetében a nyár önfeledtségét mégis egyre inkább belengik az év végi gázszámlák rémképei. Számoljunk tehát a legrosszabb forgatókönyvvel, hogy aztán elkerülhessük azt – mondhatnánk magunknak nem kifejezetten őszinte mosollyal.

Induljunk a kályhától, ha már „elfelejtettünk” fizetni…

Az alapvetően fizetési emlékeztető funkciót ellátó egyszerű postai küldeménnyel a legjobb családban is találkozhattak már. Nem árt viszont észben tartani: az ezt követő tértivevényes felszólító levél után a közműszolgáltató már a szolgáltatás megszüntetését is kezdeményezheti!

A fogyasztó a második fizetési felszólító levél kézhezvételét követően azonban még a saját kezében tartja a folyamatokat: a szolgáltató a tartozás kiegyenlítésére a lakossági felhasználó részére részletfizetési kedvezményt biztosíthat.

– Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék egy éven belül egy alkalommal igényelhető. Ha a fogyasztó nem tartja be a megállapodást, és nem teljesít a megjelölt határidőre, úgy a részletfizetési megállapodás hatályát veszti, és a lejárt esedékességű követelést egy összegben kell kifizetnie – hívta fel figyelmünket dr. Strassburger Gyula.

Az ügyvéd tájékoztatása alapján mind az áram-, mind a gázszolgáltatás esetében lehetőség van úgynevezett védendő fogyasztói státust kérni. Eszerint a szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élők meghatározott bánásmódban és kedvezményben részesülhetnek.

Hóról még talán, de lavináról nem volt szó!

Nagyon nem kifizetődő elbagatellizálni a helyzetet: az eredménytelen felszólításokat követően a szolgáltató – egy nem peres eljárás keretében – bizonyosan fizetési meghagyás kibocsátását fogja kezdeményezni, amit a közjegyző végez el.

Horváth Csongor tavaly novemberi felvétele

A fizetési meghagyással szemben tizenöt napon belül ellentmondással élhetünk, ekkor azonban az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik. Máskülönben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. (A végrehajtási eljárás kezdeményezése előtt általában még egy utolsó fizetési felszólítást küld a szolgáltató a megkérdezett szakember szerint.)

A hátralékon és a járulékos költségeken túl ekkor már a közjegyzői és ügyvédi díjakat, perré alakulás esetén pedig a bírósági illetéket is behajtják az – immár – adóson. Fontos tisztázni való: innentől kezdve az ügyben eljáró végrehajtó határozza meg a behajtás menetét – miután az adós vagyonát felmérte, és a követelés behajtásának leggyorsabb és legcélravezetőbb módját kiválasztotta. Ettől a stációtól fogva magyarán a teljes vagyonával felel a hátralékba került honpolgár…

Ha elviszik, hogy fűtsem ki?

A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, továbbá az adós munkabéréből, s egyéb jövedelméből kell behajtani – tudtuk meg. (A jövedelem 33%-a vonható le egy végrehajtás esetén, több végrehajtásnál ez a mérték 50%-ra emelkedik.)

Ha előrelátható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható.

– Az ingatlan-végrehajtás speciális, és a végrehajtási eljáráson belül is külön, részletesen szabályozott eljárás – állapította meg dr. Strassburger Gyula. Az ingatlan lefoglalása a végrehajtási jognak a tulajdoni lapra történő bejegyzésével kezdődik. A végrehajtó az értékbecslést követően tűzheti ki árverésre az ingatlant. – A végrehajtási törvény szerint a lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki – taglalta a jogász.

Mint azt dr. Strassburger Gyula aláhúzta: a jogszabályok részletesen szabályozzák a hátralék-kezelést. – A jelenlegi szabályok garanciális elemeket is tartalmaznak. A fogyasztónak joga van panaszt tenni minden intézkedéssel szemben. A szociálisan védendő fogyasztókra eltérő, kedvezőbb szabályok vonatkoznak – mutatott rá.

Fotó: rtl.hu

Összességében elmondható a megkérdezett szakember szerint, hogy célszerű haladéktalanul lépni, ha restanciánk keletkezne, mert a kezdeti, kisebb tartozások kezelésére hatékony lehetőségek állnak rendelkezésünkre – kiküszöbölve ezzel a szolgáltatásból történő kikapcsolást, valamint a jogi útra történő átterelődést, aminek egyre kisebb eséllyel lehet a vidám vége…

További hírek

Olvasnivaló