Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn. A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget - 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett. Orbán Viktor - akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé - ezután esküt tett az Országgyűlésben.

Orbán Viktor az eskületétele után megkezdte beszédét.

Brüsszel és Soros György

„Első szavam a köszöneté” - kezdte beszédét a miniszterelnök a Telex tudósítása szerint. Megköszönte képviselőtársainak a támogatást, a választók bizalmát. - A képviselők választottak meg most, de a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön, ezért pedig megdolgoztunk, megdolgoztam. „A becsülettel elvégzett munka derűjével állok önök előtt”.

„Ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék. Mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történhet, nem történhetnek választási visszaélések” – mondta, majd megköszönte az ellenzéki választási aktivistáknak, hogy segítették az ország jó hírnevének megvédését és a magyar demokrácia iránt érzett közbizalmat.

Orbán szerint a magyar demokrácia 32 éves történetében soha, egyetlen pártra sem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire. És ami még fontosabb szerinte, 12 év kormányzás után megkapták a szavazatok abszolút többségét.

- Brüsszel és Soros György is a bukásunkra játszott – folytatta a miniszterelnök. - Nincs semmi pezsdítőbb annál, mintha ránk lőnek, és nem találnak el bennünket. „Ilyen győzelmi sorozat a nyugati világban is szokatlan, a győzelem arányát tekintve pedig példátlan.”

Orbán meggyőződése szerint a magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzetekkel rendelkeznek. A magyarok megtanulták, hogy veszély idején a belharc bukással és országvesztéssel járhat. Most nem boldog békeidőket élünk szerinte.

- „Baj idején az összefogás parancs.” Aki kihúzza magát alóla, az veszélyt hoz a nemzetre, a hazára. Az ilyen pártok és politikusok baját alaposan ellátják a választók. A magyarok azt is tudják, hogy az összefogás nem jön létre magától. „A konszenzust nem megkeresni kell, hanem meg kell teremteni” – fogalmazott. - A politikában ehhez erő, képesség, jó szív és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát - ez volt Orbán szerint a választás történelmi leckéje.

Háborús évtized

- Ez az évtized a veszélyek, bizonytalanság és háborúk kora. Az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött, és háborúval folytatódott. A háború, és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett előtt. Ez és a kamatemelések a magas inflációt, ez pedig recessziót és gazdasági visszaesést hoz majd – folytatta a miniszterelnök. - Kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdasági országok felé tektonikus erővel felerősödik a migráció. Egy elhúzódó valóságos háború zajlik hozzá keleti szomszédunk földjén. Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, jó lenne, ha nem így lenne, de nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk – mondta Orbán.

- A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat, mondta Orbán, majd a szomszédos háborúval folytatta: „82. napja tart az ukrán-orosz háború, aminek nem lett volna szabad elkezdődnie. Európának semmilyen eszköze nincs a szomszédban zajló háború befejezésére, kezelésére” – mondta. Szerinte az EU meg van győződve arról, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot.

„Ez papíron lehetséges, de én akárhogy is próbálok visszaemlékezni, nem jut eszembe olyan kontinentális zárlat, ami eredményes lett volna, de olyat láttunk, hogy az bukott bele, aki kitalálta. Reménykedjünk, hogy most másképpen legyen.”

Orbán létkérdésnek tartja, hogy Magyarország a NATO tagja. A NATO védelmi szövetség szerinte, és nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a NATO tagállamainak területén kívül hajtson végre támadó akciókat.

„Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia” – jelentette ki a miniszterelnök. „A NATO nem az antant, és nem is válhat azzá”.

Úgy fogalmazott, NATO-tagságunk fontossága soha nem volt még olyan fontos, mint most, amikor a dolgok egyre rosszabbra fordulnak.

Az oroszok a háborút végtelenítették, az amerikaiak pedig a második világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna hadi finanszírozása mellett döntöttek. Ez a kettő a lehető legrosszabb kombináció – mondta Orbán. Arra számít, a háború még hosszú ideig folytatódni fog a szomszédban, és állandó veszélyt jelent Magyarországra.

„A béke épít, a háború rombol” – fogalmazott. - „Azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk, és azt ígérem önöknek, hogy kitartunk az álláspontunk mellett.”

A NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot – folytatta Orbán. „Baj esetén velünk igen. Talán igen. De helyettünk biztosan nem.”

"Sárkány ellen sárkányfű kell, a sárkányfű pedig a magyar honvédség" – mondta Orbán, amit szerinte meg kell erősíteni. - A háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a megtámadó, ezért támogatjuk Ukrajnát, ezért indítottuk el a humanitárius segélyakciót – folytatta.

"Félretesszük azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el. És azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormány nyíltan beavatkozott a választásba és az ellenfeleinket támogatta. Ennek ellenére Ukrajna számíthat Magyarországra és a magyar kormányra” - mondta Orbán, aki ezután leszögezte: Magyarország az EU tagja, és érdekünk, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon.

Óvatos árszabályozó intézkedések

„Vállalom, hogy megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásainkat, a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést. Mindenkinek lesz munkája, a nyugdíjnak lesz értéke, a családoknak lesz biztonsága, a gyerekeknek lesz jövője. Az inflációt pedig megfékezzük” – ígérte Orbán, majd arról beszélt, általában nem szereti a direkt beavatkozást a piacba, de az ilyen esetekben be kell avatkozni. Óvatos de határozott árszabályozó intézkedések lesznek, az eredmények szeptemberben látszani fognak, év végére pedig tartósan elviselhető állapotok lesznek, amíg Brüsszel a józan ész ösvényére vissza nem tér – mondta.

Fontos dolog, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban – folytatta Orbán, aki szerint Magyarországra ma nem a népessége, hadserege, vagy gazdasági ereje miatt irányul szokatlan mértékben a nyugati közvélemény figyelme, hanem mert „Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává”.

Egyre többen érzik azt Orbán Viktort szerint, hogy Magyarország a béke szigete, a szabadság hazája, és egyre többen követnek bennünket. „Reményt akarunk adni másoknak is, hogy (...) a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő”.

„Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője. Érezzük a felelősségünk súlyát” - jelentette ki a miniszterelnök, majd a beszédét a szokásos „hajrá Magyarország, hajrá magyarok” szlogennel zárta.