Többször elhangzott már, hogy Miskolc vezetése hiszi: a demokráciának meg kell újulnia. Ennek fontos eleme, hogy az állampolgárok miként tudnak ténylegesen részt vállalni az önkormányzásban. Varga Andrea alpolgármester „a demokrácia egy magasabb szintjének” nevezi ezt.

„Az a cél, hogy egy élhető, működő, jó érzésekkel feltöltő környezetben éljenek a miskolciak” – mondja.

Mivel Magyarországon előzmények nélküli az elképzelés, miszerint az emberek érdemben befolyásolhatják a politikai döntéselőkészítési folyamatokat, már az is kihívás, hogyan lehet ezt beépíteni a hétköznapi működésbe – jelen esetben egy önkormányzatéba. Az elfogadott Részvételi Koncepció – ami közös állampolgári, civil szervezeti és önkormányzati elképzelések mentén állt össze – ennek az alapjait teremti meg.

„Egy kevésbé járt úton indultunk el, ami nem volt egyszerű, mert ugyan vannak nyugat-európai jó példák, nekünk a saját, a miskolci sajátságainkhoz kell illeszkednünk” – emlékszik vissza az alpolgármester, majd hozzáteszi: több mint másfél éve járja a városvezetés ezt az utat. „A Részvételi Koncepció megszületése azért volt ilyen hosszú folyamat, mert tényleg megpróbáltunk minden olyan érdekeltet megszólítani, akik érdemben hozzátehetnek a létrejöttéhez” – magyarázza.

Egy olyan dokumentumot kellett összeállítani, ami megfelel mind az említett érdekeltek véleményeinek és elképzeléseinek, illetve az önkormányzati működést szabályozó törvényi kereteknek is. Ez nem volt könnyű, hiszen lehet a Városháza bármennyire is nyitott az állampolgári részvételre, működését szigorú szabályok határolják be.

Tanulás kövezte ki az utat

Mindez azt jelenti, hogy rengeteg tanulás is társult az előzményekhez, amelyek közül kiemelt nekünk néhányat Varga Andrea. Az egyik első mérföldkő a részvételi munkacsoport létrejötte volt. Ebbe a kvázi szakmai előkészítő szervezetbe olyan egyének és szervezetek kaptak meghívást, akik érintettek a közösségek életében, valamint a civil aktivitásban és önszerveződésben. „Azt kértük, hogy gondolkodjunk közösen: mit is jelent nekünk, miskolciaknak a részvételiség?” – mondja az alpolgármester.

Ez jó példája az említett tanulásnak, hiszen annyira újszerű itthon a részvételi demokrácia koncepciója, hogy a döntéshozói és az állampolgári oldal közösen kereste és keresi a legjobb új gyakorlatokat, amiket meghonosíthatnak Miskolcon. Az önkormányzati oldalon az is fontos lépés volt, hogy létrejött a civil részvételi referens pozíciója, aki hídként köti össze a feleket és koordinálja a részvételi demokrácia adaptálásával kapcsolatos történéseket.

A szakember a Városháza épületében található Részvételi Irodában dolgozik, aminek létét szintén fontos kiemelni. „Egy nyitott tér a hivatalon belül, ahová bejöhetnek a formális és az informális közösségek, akik szeretnék valamilyen gondolatukat továbbítani az önkormányzat felé” – utal arra Varga Andrea, hogy nyílt egy kvázi belépő kapu az állampolgári elképzelések számára, amik így hatékonyabban tudnak becsatornázódni a döntéshozók elé.

Szintén a tanulás része volt Miskolc első közösségi gyűlése, ami tulajdonképpen a részvételiség egyik eszköze: hogyan lehet minél több állampolgár véleményét és javaslatait meghallgatni. Okulás, mert mint említettük, még ha adott is a szándék az emberek bevonására, ennek nincsenek még bevált, tudatosan használt, kidolgozott módszerei itthon – mint amilyen a közösségi gyűlés.

A civil részvételi kiskabinet lett végül annak a fóruma, ahol a Részvételi Koncepció mai tartalma kialakult. Ennek tagjai különböző területekről érkeztek: köztük voltak az említett részvételi munkacsoport, a civil műhely és a hivatali rendszer képviselői is.

A gyakorlatban úgy kell ezt értelmezni, hogy az a sok-sok tapasztalat, tanulás és közös gondolkodás, amiket fentebb részleteztünk, mind ebben a csapatban találkozott. A tagok megvizsgálták, hogy az önkormányzati rendszerbe hogyan és milyen részvételi eszközöket lehet beilleszteni. Mindezt úgy, hogy az állampolgárok minden törvénynek és bürokratikus szabálynak megfelelően, azokhoz illeszkedően tudjanak részt venni a döntéselőkészítési folyamatokban.

Varga Andrea emlékeztet, hogy a részvételi demokráciát nem szabad szembeállítani a képviseleti demokráciával. „A kettő egymást erősíti” – mint mondja. Arra is kitért, hogy több képviselőtársa ösztönösen is alkalmazza a részvételiség bizonyos elemeit és „nagyon izgalmas volt látni, ahogy összeállt a kép” arról, mennyire hasznos lehet ez a demokratikus módszer.

„A valódi folyamat most indul el. Eddig sok mindenről elméletben beszélgettünk, néhány dolgot kipróbáltunk, de a rendszer működtetése most kezdődhet el” – összegzi az alpolgármester, hogy mit alapozott meg a Részvételi Koncepció. „Hogy tartalommal tudjuk megtölteni ezt a koncepciót, ahhoz a városlakókra, azaz a szövetségeseinkre van szükségünk. Hiszen mi állampolgárok magunk vagyunk az önkormányzat és együtt kell felelősséget vállalnunk a saját környezetünk fejlődéséért” – summázott Varga Andrea alpolgármester.

A közgyűlési előterjesztés és maga a dokumentum ide kattintva olvasható el.

(Címlapkép: Miskolc első közösségi gyűlésén megoldásokat keresnek a városlakók a levegőminőség problémájára. Fotó: MiNap-archív, Juhász Ákos)