Miközben a járvány elleni védekezésre hivatkozva a kormány több milliárd forintot vont el az önkormányzatoktól, a helyben történő védekezés is több száz milliós kiesést ró a helyhatóságokra. A kormány kompenzációt ígért, külön-külön tárgyalva a nagyvárosok vezetőivel. A kormányzati juttatásra márciusig várni kell, a városi költségvetések benyújtási határideje azonban február 15-e volt. Így, ebben a bizonytalan környezetben kellett Miskolcnak is megalkotnia az idei büdzsét. A sorok feszesek, szakítva az előző városvezetés gyakorlatával, az önkormányzat csak annyit költ, amennyi forrás biztos rendelkezésére áll. Így van ezzel sok más nagyváros is.
Gémesi György, a 3,5 millió lakost képviselő Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere arról számolt be, kérték a kormánytól a kieső iparűzési adó (IPA) megtérítését, ahogy azt a 25 ezer fő alatti településekkel megtették. Mint ismert, Miskolcon idén 2-2,5 milliárd forint hiányt okoz a költségvetésben, hogy a kormány januártól elrendelte, a vállalkozásoknak nem kell befizetniük iparűzési adójuk felét a székhelyük szerinti önkormányzatoknak. A MÖSZ a járvánnyal járó költségek kompenzációjának lehetőségéről is tárgyalni szeretett volna, és arról, hogyan kaphatnák vissza a gépjárműadóból származó bevételeket.
Nyirati Klára, Baja polgármestere is arról beszélt: február 15-éig be kellett nyújtania a költségvetést az önkormányzatoknak, amelyekben a bevételi oldal tele van bizonytalansággal, és bár a kiadásoknál meghúzták a nadrágszíjat, de így is komoly problémák lehetnek. Hiesz György, Gyöngyös polgármestere a kormányzati egyeztetések elhúzódását kifogásolta - úgy tudja, konkrét pénzekről leghamarabb áprilisban lehet végleges döntés, addig marad a bizonytalanság, ami a város költségvetésben több száz millió forintos billegő tétel.
Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester felhívásban kérte a vállalkozókat, akik tehetik, fizessék be a teljes iparűzési adót a város költségvetésébe. Hódmezővásárhelyen 600 millió forinttal csökkenhet az iparűzésiadó-bevételük, az egyéb kormányzati elvonások és bevételkiesések miatt idén 1,4 milliárd forinttal kevesebb jut a városi közszolgáltatásokra. „Ezzel veszélybe kerülhet a szociális, városüzemeltetési feladatok ellátása, illetve kevesebb forrás jut a sport- és civilszervezetek támogatására is” – írta a polgármester.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is felhívást tett közzé közösségi oldalán: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, az IPA megfelezését bedobó Parragh Lászlót kérte, hogy a legnehezebb helyzetben lévő magyar vállalkozások számára engedjék el az idei kamarai regisztrációs és tagsági díjat. Parragh szintén nem reagált a kérésre.
Gémesi György a kormányzati elvonások lényegét abban látja, hogy a pénzt nem tőlük, polgármesterektől vették el, hanem a településeken élő emberektől, ami pártpolitikától függetlenül érint ellenzéki és fideszes választópolgárokat országszerte.
Érd városának megközelítőleg 4 milliárd forintra van szüksége a további, alapvető működéshez. Ha nem kap legalább 2,5 milliárd forint kormányzati támogatást az évi 11-12 milliárd forintból gazdálkodó város, Pest megye legnagyobb települése fizetésképtelenné válhat, vázolta a komor jövőképet Csőzik László polgármester. A szegedi költségvetésből 2020 végén közel 8,2 milliárd forint hiányzott, aminek a felét – az önkormányzat számítása szerint - a kormányzati intézkedések okozták, Szécsényi Rózsa alpolgármester szerint ezek nagyobb sebet ütöttek a városi költségvetésen, mint a járvány és annak gazdasági és pénzügyi hatásai. Pécsett a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság és a kormányzati elvonások miatt idén közel 6 milliárd forinttal lesz szűkösebb a költségvetés, mint tavaly.
