Súlyosak és szerteágazók a pandémia gazdasági hatásai, bizonyos ágazatokat – légi forgalom, turizmus, autóipar – ha meg nem is roppantott, de igen nehéz helyzetbe sodort. Pedig évek óta nőtt a gazdasági teljesítmény, amit azonban a 2020 januárjában kitört járvány miatti leállások, bezárások és elbocsátások mostanra lenulláztak. Most még csak találgatni lehet, hogy mekkora is lesz a recesszió, a gazdasági visszaesés mértéke, és hosszú távon milyen további negatív hozadékkal kell számolni.

Légi forgalom – újabb csődök jöhetnek

Több mint 50 milliárd euró veszteség, 6 millió elmaradt járat, közel 200 ezer elbocsátott dolgozó, miközben az utasforgalom 1,7 milliárddal (!) csökkent – brutális számokat produkált az európai légi közlekedés 2020-ban. Az Eurocontrol összesítése szerint a legtöbb napi járatot indító légitársaságok közül a Lufthansa Csoport vesztette a legtöbbet: 67 százalékkal 1100-ra csökkent a napi járatainak száma tavaly. A Ryanairnél hasonlóan nagy, 59 százalékos volt a visszaesés (ez átlagosan 951 járatot jelent naponta), az Air France-KLM-nél pedig 55 százalékos (920 járat naponta).

Az idei kilátások sem túl fényesek, a légi közlekedés biztonságáért felelős európai szervezet előrejelzésében azzal számol, hogy 2021-ben átlagosan a ’19-es szint felét fogja elérni a forgalom Európában. Nyártól ugyan nagyobb ütemű fellendülésre van esély, de talán még ez sem lesz elég, és újabb légitársaságok jelenthetnek csődöt.

Egyelőre még az is bizonytalan, hogy mikor utazhatunk ismét szabadon. Tervezni lehet, de csak nagyon rugalmasan – figyelmeztet egy szakportál. Azt jelzik előre, hogy a pandémia előtti járatsűrűség visszaállítása lassú és fokozatos lesz. A légitársaságok többsége azzal számol, hogy a járataik 30 százalékát indítják el, a járvány előtt megszokott lefedettséget pedig csak jövőre, vagy 2023-ban érhetik el.

Négykeréken sem jobb a helyzet

Az európai autópiac sem úszta meg olcsóbban. Az értékesítésben komoly visszaesés volt tapasztalható tavaly, éves összehasonlításban 25 százalékos volt a zuhanás, ami nyilván a gyártásban is visszaesést eredményezett. Ha a nagyobb európai autópiacokat nézzük, akkor például Németországban a november végi adatok 21 százalékos gyengülésről szóltak, Franciaországban 26,9 százalékkal, az Egyesült Királyságban 31 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbiakhoz képest az új autók forgalma. Olaszországban és Spanyolországban még ennél is gyengébben alakult az értékesítés.

Ha ez nem lett volna elég, 2021 elején újabb problémákkal kellett szembesülniük a gyártóknak: több német vállalatnak is kényszerszünetet kellett elrendelnie, mert a járművekhez szükséges elektronikai alkatrészek hiánycikké váltak. Ennek az volt az oka, hogy a járványhelyzetben velük ellentétben más szektorok – a számítógépgyártók vagy a szórakoztató elektronikai cégek – pont, hogy növekvő keresletet tapasztaltak. A hiány az autóiparban komoly problémát szült. Sőt volt olyan elemző, aki egyenesen a mikrochipgyártás armageddonját emlegette. 

Padlón a nyaralás

Talán senki számára nem mondunk meglepőt: a globális turisztikai szektort is súlyosan érintette a járvány, és az azt követő korlátozó intézkedések sokasága. Az OECD úgy számolt, hogy a nemzetközi turisztikai gazdaságban 80 százalékos is lehet a visszaesés. A járvány miatt körülbelül 1 milliárd turista maradt ki, az idegenforgalomból származó exportbevételből akár 1,2 milliárd dollár kiesés is lehet, ami 100-120 millió közvetlen turisztikai munkahely fennmaradását veszélyezteti.

Tavaly egyébként 1,4 milliárdra csökkent az Európai Unió turisztikai szálláshelyein töltött vendégéjszakák száma – ez 52 százalékkal kevesebb a 2019-es adatokhoz képest. A visszaesés főleg Ciprust, Görögországot és Máltát érintette a leginkább, ezekben az országokban a 70 százalékot is meghaladta a csökkenés. (Magyarország esetében pedig mintegy 58 százalékos visszaesést mutat a turisztikai szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban.)

Mi várható?

Egyes előrejelzések szerint mind a légitársaságoknak, mind a szállodáknak, éttermeknek és turisztikai célpontoknak a verseny újraindulása komoly kihívást is jelent majd, hiszen bizonyos értelemben egészen más jellegű piacra kell visszalépniük. A hatékony visszatérés egyik előfeltétele, hogy a vírushelyzet kezelését és a korlátozások feloldását az európai országok nagyjából szinkronban végezzék. Ebbe beleértendő az oltási programok levezénylése is, mivel az újranyitás időzítése láthatóan ettől függ majd. A kereslet mindenesetre a vendégek felhalmozódó utazási igénye miatt gyorsan növekedhet majd.