Első beszélgetőpartnerem Földi Olavi, akit zenei berkekben 7mirror néven ismernek. Barátságunk hosszú évekre nyúlik vissza: középiskolában együtt jártunk kazettát (!) vásárolni – de míg én akkoriban a magyar popkultúra „gyöngyszemeit” hallgattam, ő jungle és egyéb, számomra megfoghatatlan stílusú zenékben utazott…

Aztán az évek során magam is némi bepillantást nyerhettem a miskolci underground szcénába, miközben ő már DJ-ként, sőt producerként vált ismertté: több saját zenei megjelenése volt, külföldi (német, olasz, angol és orosz), valamint magyar kiadók gondozásában egyaránt, digitális és vinyl formában is. Zenei stílusa megfogalmazása szerint „örök változás alatt áll”. Producerkedett a dubtechno szcénában, manapság a house bizonyos irányzatai vonzzák leginkább, de előszeretettel hallgat jazzt, rockot, trip hopot és a lista szinte végtelen – számára az a fontos, hogy legyen tartalom és mondanivaló a zenében. Szettjeiben – szintén ő maga fogalmaz így – szeret „az elmére hatni, és utazásra csábítani a felfedezésre vágyó tudatot”. Abban hisz, hogy a jól megválasztott zene legalább annyira fontos egy szabad gondolkodású elme számára, mint egy jó könyv, hiszen utat nyit az újra, üzenetet képvisel, ami előre viheti a hallgatót személyisége fejlődésében, de minimum kikapcsolhatja a hétköznapok problémáira való fókuszálást.

Sok, külföldön eltöltött év után, nemrégiben tért haza, jelenleg Miskolcon lakik. Nem tétlenkedik, egy jóbarátjával, Tóth Petivel (akit egyebek mellett a Rádió M reggeli műsorából is ismerhetünk) közösen beindítottak egy stúdiót Rezidencia néven, ahol tehetséges helyi lemezlovasoknak adnak bemutatkozási lehetőséget. Annyi megkötésük van csupán, hogy csak elektronikus underground zenét játszhat. De mi is ez pontosan? Interjúnkban erről is értékes gondolatokat osztunk meg.

minap.hu: Mitől lesz tehát egy elektronikus zene underground?
7mirror: Rengetegszer próbálta már nagyon sok ember ezt szavakba önteni, de nagyon összetett a dolog. Eleve a képzeletbeli választóvonal meghúzása underground és mainstream között is hihetetlenül bonyolult. Ahhoz, hogy ezt fixen lehessen körvonalazni, valamiféle kollektív zenei ízlésre lenne szükség – ilyen persze nem létezik, olyannyira nem, hogy valójában két, megegyező zenei ízlésvilággal rendelkező embert sem találunk a Földön. Nagyon tág univerzum ez. Pont ezért aztán nem jelenthető ki kategorikusan, hogy ez és ez underground, de egyéni véleményként meg tudom fogalmazni, hogy számomra mit jelent.

minap.hu: Induljunk ki akkor a szó jelentéséből! Underground annyit tesz: „földalatti”. Ez utal valamiféle „mélységre”, a szó szoros és átvitt értelmében is?
7mirror: Pontosan, ez jellemzi az underground zenéket: egy megfoghatatlan mélység, egy olyan mély mondanivaló, ami hangfrekvenciákban nyilvánul meg, és könnyen értelmezhető refrének, vagy fülbemászó dallamok helyett elgondolkodtató részletességével kommunikálja üzenetét a felszín alatt. És a felszínt itt a rádiók által játszott slágerek plasztik óceánjaként értem.

minap.hu: Mély mondanivalóról beszélsz, miközben a legtöbb ember számára az elektronikus zene egyenlő – most profán leszek – a „tuc-tuccal”.
7mirror: Valójában ez olyan, mintha azt mondanám, hogy egy szimfonikus előadásról nekem pusztán a – bocsánat a megfogalmazásért – „nyikorgó” hegedűk jutnának eszembe. Vagy hogy Buddy Rich dobszólói nem mások, mint ész nélküli kalapálás a dobon. Holott tudjuk, hogy abszolút nem az… Meg kell érteni a különböző stílusokat, nyitottnak és befogadónak kell lenni, hiszen a szépség bárhol megbújhat. Az elfogadás nagyon fontos, csak ezt követően tudjuk magunkat átadni annak, amit hallunk.

minap.hu: Mondhatjuk akkor azt, hogy mindenkinek megvan a saját „undergroundja”?
7mirror: Igen, de ez sok-sok zenei stílusban nyilvánulhat meg, legyen az house, techno, minimal, drum and bass, jungle, dubstep és sorolhatnánk még… Mindben egy közös van persze: a monotonitás. Sokan talán emiatt kerülnek „bajba”, nem tudják értelmezni mindazt, amit hallanak egy-egy buliban. Igen, a monotonitás egyfajta kulcs ebben, a lüktetés, ez az éltető ritmika mindenhol körbe vesz. Valljuk be őszintén: a monotonitás valójában megnyugtatja az elmét, „lekapcsolja” a hétköznapokról, felébreszti a tudatot és egy olyan dimenziót nyit meg, amiben az ember meglelheti önmagát. Nem véletlen az, hogy ősidők óta monoton dobok kísérték például a sámánok szertartásait. Bizonyos korokban sokkal spirituálisabb felfogásban éltek az emberek, és alig jelent meg az értékrendszerükben a materialitás.

minap.hu: A populáris, mondhatjuk: kommersz zenékben is ott van a tempó, csak elrejtik egyszerű, éppen ezért könnyen befogadható, megjegyezhető dallamok vagy dalszövegek mögé. Mivel nyújt többet az underground elektronikus zene?
7mirror: Mindezekkel szembe megy. Úgy kínál többet, hogy első nekifutásra úgy tűnhet, mintha kevesebbet adna, de ez korántsincs így! Valóban, nincsenek fütyörészhető dallamok, barátokkal együtt hangosan énekelhető dalszövegek… Helyettük vannak elgondolkodtató, hömpölygő akkordok, elnyújtott szintetizátor szőnyegek, domináns basszusok. És például egy jól összerakott drum and bass esetében hihetetlen ritmusok. Ezek összessége koncentrálja a tudatot egy pontra, mégpedig úgy, hogy nem szeretne figyelmet elterelni egy egyszerűen felfogható dallammal vagy énekkel. Ha van is egy-egy dalban ének, azok sem dominánsak, nem kilógó elemei a kompozíciónak, hanem összesimulnak, és együtt viszik a hallgatót egy utazásra.

minap.hu: Tévhit tehát, hogy elektronikus zenét csak tudatmódosító szerekkel lehet élvezni.
7mirror: Ha valaki átadja magát bármilyen stílusú minőségi zenének, akkor az lesz az, ami majd tágítja és fejleszti a tudatát. Semmire sincs szükség ahhoz, hogy egy zene működjön, csak és kizárólag nyitottságra.

minap.hu: Az underground mi ellen és hogyan lázad?
7mirror: Az underground szcéna valóban, lázadó; lázad a megszokottság, a médiából ömlő slágerek, a ránk erőltetett dolgok ellen. Az underground: szabadság; egy olyan közeg, ahol mindenki rálelhet saját egyéniségére. Mert amilyen szabadon röpködnek egymás hegyén-hátán a hangok, olyannyira alkotnak rendszert is a kaotikus elemek. Ez olyan, mint amikor az emberi lélek viharos érzelmi dzsungelében körvonalazódik az egyensúly. Úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes tehát legalább egy picit belemerülni a műfajba, mielőtt teljes mértékben elzárkóznánk előle. Hipnotizáló hangzásának köszönhetően valóban le tud kapcsolni a szögletesen körberajzolt elvárásokról, hétköznapi problémákról, és utat mutathat önmagunkhoz, gondolatainkhoz, belső világunkhoz. Csak meg kell érteni és engedni, hogy vigyen magával. Utazni pedig jó!

Az utazásunk pedig hamarosan folytatódik! Elöljáróban csak ennyit közlünk: NWCC. Kövessetek hát minket a miskolci underground életbe!