A miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület meghívására szakemberek és újságírók érkeztek Lyukóba és a Sajó völgyébe, hogy meggyőződjenek az energiaszegénység, a szilárd tüzelés és a légszennyezés közötti kapcsolatról.

Vadász Iván lyukói otthonába hívta a sajtó munkatársait. A férfi élettársával egy éve vásárolta a házát. Jelenleg heten élnek itt, egy fizetésből, a gyesből és a családi pótlékból. Elmondásuk szerint 160 ezer forint a havi bevételük, amiből ételre, ruhára és a lakásra költenek. Szegényes körülmények között élnek, de a hidegben még nehezebb a helyzetük, mert a tüzelő sokba kerül. A három szobát két fatüzelésű kandallóval fűtik. Az egyik helyiségben állandóan, a másik kettőben csak délután tüzelnek.

- Nagyon nehézkesen szoktuk megoldani a tüzelőt, itt dolgozom a Máltaiban már lassan egy éve, ott kaptunk bútordarabokat, azzal szoktuk megoldani a tüzelést – mondja Vadász Iván.

Vadász Ivánhoz hasonlóan sokan élnek szegénységben Lyukóban és a Sajó-völgyben is. Nem jutnak megfelelő tüzelőhöz, nem tudják fűteni a házukat és súlyosan szennyezett levegőben élnek. A levegő minőségének javításáért évek óta küzdenek helyi és országos környezetvédelmi szervezetek.

A Sajó-völgy már majdnem 10 éve az Európai Unió bizottságának a figyelmét is felkeltette, hogy nem változik, sőt romlik a levegő tisztasága, és az állampolgárok védelme érdekében hathatós intézkedéseket kértek a kormányzattól – mondja F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának környezeti tanácsadója. - Születtek is levegő-tisztaságvédelmi tervek, azonban egyértelmű, hogy javulás nem tapasztalható.

A levegő munkacsoport tavaly már a Kormányhivatalhoz fordult, akik sürgősséggel elrendelték a felülvizsgálatot. Előrelépés még azóta sem történt. Magyarországon 5 civil szervezet fogott össze, hogy az Elosztó Projektben információt gyűjtsenek az energiaszegénységről.

- Az Elosztó Projektben többek között azt tűztük ki célul, hogy az energiaszegénység jelenségét körüljárjuk és értelmezzük, magyarországi kontextusban is. Ez egy viszonylag újabb terület, így ilyen módon lehatárolva, és Magyarországon még elég kevés munka történt ebben. Erről Feldmár Nóra, az Elosztó Projekt szakmai vezetője beszélt.

Feldmár Nóra hozzátette, hogy a magyar háztartások 10 százaléka él energiaszegénységben. Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben eredményes megoldások szülessenek a probléma megoldására.