Már az előkészületek során nagy gondot fordítottunk a környezettudatos megoldásokra, és arra is, hogy vigyázzunk az erdőre. Ezért törekedtünk például a keletkező hulladék minimálisra szorítására - mondta Zay Adorján, a társaság vezérigazgatója. Kitért arra is, hogy az ökológiai szempontok mellett a biztonságra is nagy hangsúlyt fektettek, különösen a járványügyi helyzetben kellett odafigyelni az előírások és javaslatok fokozott betartására.
Az erdőgazdaság a Zempléni útvonalon a tájegység vadregényességének bemutatására fektette a hangsúlyt. A táborhelyeket úgy alakították ki, hogy azok létesítményei elbonthatóak és újra felhasználhatók legyenek, az állandó építményeket pedig egész évben birtokba vehessék a kirándulók. A napi útvonalak számos természetes és kulturális látnivalót érintettek.

Megcsodálhatták például a Nagy-Péter-mennykőről, a Sólyom-bércről vagy a Kerek-kőről szemük elé táruló panorámát, ellátogathattak a Sárospatak melletti Megyerhegyi-tengerszemhez vagy az újjáépülő Regéci várhoz is. Nagyon népszerű program volt a nyitónapon a pálházi Középkori Vízimalom és Sütőház megtekintése, valamint az azt követő kisvasutazás is. A résztvevők a az utánkeresők életével és munkájával is megismerkedhettek. „Extra” programként – amennyiben az időjárás lehetővé tette – a Gerendás-réten töltött idő alatt sok csoport vállalta egy hajnali túrát a csaknem egy órás sétával elérhető Kerek-kőhöz, ahonnan a mesés kilátással együtt nézhették meg a napfelkeltét.
A résztvevők az Erdei Vándortábor Zempléni útvonalán egy kicsit közelebb kerülhettek a természethez és a visszajelzések alapján varázslatos élményekkel telve térhettek haza. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai abban bíznak, hogy akik egyszer belekóstoltak a vándortáborozásba, visszatérnek a programra később is. Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Programra – a vírushelyzettől függetlenül - a tavalyinál is többen jelentkeztek. Magyarország erdeibe közel 4000 diák és kísérő indult táborozni, csaknem 160 csoportban, 9 útvonalon.