Ugrás a tartalomra

Romlik a diákok szövegértési képessége, reformokra lenne szükség

Létrehozva
A szövegértés fejlesztése nem csak a tanító és a magyartanár feladata, állapították meg az olvasástanítás legfontosabb kérdéseit vizsgáló konferencián.
Kép
apor_olvasastanulas-konferencia_csepe-valeria.jpg
Romlik a szövegértés, reformok kellenek. Fotó: salt.hu

Átfogó reformra szorul a magyar olvasástanítás rendszere – mutattak rá a szakemberek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Olvasás- és szövegértés-tanulás konferenciáján. Az elmúlt években folyamatosan romlottak a magyar diákok szövegértési eredményei, ám a téma elismert kutatói egyetértettek abban: ezen javítani lehetne, ha az olvasás tanítása nemcsak a magyarórákon kapna szerepet.

- Nagy hiba az olvasástanítást a negyedik osztály végén abbahagyni. A felső tagozatban is, majd egészen a középiskola végéig, vagyis 12 éven át kellene olvasást és szövegértést tanítani, méghozzá célzottan – jelentette ki Prof. dr. Steklács János nyelvész, az MTA-PTE Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoport vezetője az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán szeptember 18-án megrendezett Olvasás- és szövegértés-tanulás konferencián. 
A szakember kiemelte: tíz pontból álló javaslatot készítettek a hazai olvasástanítás korszerűsítéséről, az ugyanis a kutatási eredmények szerint komoly reformra szorul. A magyar iskolákban az alsó tagozat után nincs szisztematikus és folyamatos olvasástanítás, az olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek nem kapnak segítséget problémáik megoldásához – ám mivel a sikeres tanulásnak a szövegértés az alapja, tanulmányi eredményeik is romlanak. A legutóbbi PISA-felmérés különösen sötét képet festett a magyar gyerekek szövegértési képességéről: az eredmények szerint a 15 éves diákok negyede funkcionális analfabéta, vagyis az alapvető, a hétköznapi életben használt szövegtípusokat sem tudják értelmezni.

Kép
apor_olvasastanulas-konferencia_steklacs-janos.jpg

"Minden tanár olvasástanár", utalt a szakember arra, hogy jelentős változás csak akkor érhető el, ha elfogadjuk, hogy az olvasás tanítása össztantárgyi feladat, vagyis nem csak a magyarórákon kell helyet kapnia. Ehhez persze nemcsak a tanító, hanem minden tanári szakon is oktatni kell az olvasástanítás módszertanát. A nyelvész beszámolt arról a friss hazai kutatásról is, amelyet 670 alsó tagozatos diák ún. hangos olvasási fluenciájáról készítettek. Az eredmények egyértelműek: az, hogy a gyerekek milyen tempóban, mennyire pontosan olvasnak hangosan, és milyen a prozódia, vagyis mennyire kifejezően, értelmezően olvasnak, erősen összefügg a szövegértéssel.

Biztonságos tanulási környezet kell a fejlődéshez

- Az emberi agy nem olvasásra készült, de ott van rá a lehetőség az agyi hálózatban – mondta Prof. dr. Csépe Valéria akadémikus, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ emeritus kutatóprofesszora, aki a kognitív pszichológia és az idegtudomány irányából, az agyi folyamatokat követve vizsgálja az olvasást. A kutatási eredmények pedig egyértelműen arra mutatnak, hogy a jelenleginél jóval tovább kellene olvasást és szövegértést tanítani az iskolákban, változatos módszerekkel és szövegekkel.

 

Kép
apor_olvasastanulas-konferencia_komasag-margit.jpg

Komaság Margit pszichopedagógus, a Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Általános Iskola pedagógusa azt is kiemelte, az olvasástanulásban fontos szerepe van a biztonságos tanulási környezetnek. - Ennek része például, hogy visszajelzéseket adjunk a gyerekeknek arról, hol tart az olvasásban, de tanítóként nem minősítek, nem osztályozok. Ennek nagy értéke van, mert így azt a motivációt, amivel a gyerekek az iskolába érkeznek, megtarthatjuk – fogalmazott.

Nem mindegy, milyen szövegeket kerülnek a diákok elé

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola konferenciáján részt vevő szakemberek egyetértenek abban: a motiváció fenntartása az olvasástanítás egyik legkritikusabb pontja. Kulcsfontosságú, hogy milyen szövegeket visznek be a pedagógusok az órákra, milyen közös olvasmányok kerülnek a gyerekek elé. Több szakember kiemelte, hogy az olvasóvá nevelésben a populáris irodalmat, illetve a gyermeklektűrt is hatékonyan lehet használni a klasszikus és kortárs művek mellett.

A konferencia szekcióülésein gyakorló pedagógusok, logopédusok és gyógypedagógusok, valamint egyetemi-főiskolai oktatók, kutatók arról is megosztották tapasztalataikat, hogyan lehet a gyerekek nyelvi fejlődését támogatni, milyen jelentősége van a meseválasztásnak az óvodai nevelésben, és milyen módszereket alkalmaznak hatékonyan a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű diákok olvasástanítása során.

Ez is érdekelhet

Földrengés rázta fel álmaikból az embereket Magyarországon
BelföldKörnyezet
Vasárnap hajnali 4 óra 1 perckor 2,1 magnitúdójú földrengés keletkezett Magyarországon.
Továbbra is sárga riasztás van érvényben vasárnap, zivatarok lehetséges kialakulása miatt
BelföldKörnyezet
Gomolyfelhős idő várható többórás napsütéssel. Sárga, azaz elsőfokú veszélyjelzést vezettek be vasárnap is, zivatarok lehetséges kialakulása miatt.
Porördögök és hőkupolák uralták a június végi extrém kánikulát
BelföldVilágKörnyezet
Sok szempontból sajátos időjárási körülmények között alakult ki a június végi, európai rekordokat döntögető hőhullám - közölte a HungaroMet Zrt. a jelenség hátteréről készített tanulmányában a honlapján.
Sopronban lett énekesnő
BelföldMiskolcKultúra
Turóczi-Németh Ildikó Miskolcon született, civil szakmája mellett mindig is foglalkozott énekléssel, de végül Sopronban kötött ki. Az oda vezető útról mesélt szerkesztőségünknek.