Gyöngyösi Márton közgazdász, politológus, politikus, 2019 óta európai parlamenti képviselő, aki 2022-ig a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökhelyettese volt. Június elején azonban Jakab Péter lemondott, az elnöki pozícióért pedig hárman szálltak versenybe. Ander Balázs időközben visszalépett, így a szavazáson Földi István és Gyöngyösi Márton indult – utóbbi a voksok 68 százalékát gyűjtötte be, így ő lett a konzervatív ellenzéki párt első embere. Az új elnökkel készített interjúnkban a párt jövőjéről, hazánk Európai Ügyészséghez történő csatlakozásának kérdéséről és az önkormányzatok szerepéről beszélgettünk.

- Le kell vonnunk az április 3-ai választások tanulságait. Az biztos, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom markáns, karakteres, keresztény-konzervatív politikát szeretne folytatni. Úgy gondoljuk, ebből az irányzatból Magyarországon ma hiány van: ezt az űrt akarjuk kitölteni. Kizárólag a választók ügyeivel, problémáival szeretnénk foglalkozni egy jobbközép, keresztény-konzervatív program mentén téve mindezt.

Hogy látja jelenleg Magyarország helyzetét Európán belül mint európai parlamenti képviselő?

- A jelenlegi helyzet nagyon problémás. Nem azért, mert Magyarország nem tartozik oda, hiszen hazánknak Szent István királyunk döntése óta Európában van a helye. A probléma abból adódik, hogy a jelenlegi kormányzat nem képes együttműködni az Európai Unióval. Közel két évtizede tagjai vagyunk egy olyan közösségnek, ami lefektetett szabályok szerint működik. Ez megköveteli, hogy minden tagország demokratikusan működjön, a jogállamiság intézményét tiszteletben tartsa, valamint átlátható módon, korrupciómentesen lássa el a feladatát. Ha minderre képes egy állam, akkor az unió haszonélvezőjévé válhat: például forrásokat hívhat le. Magyarország jelenleg azért nem jut hozzá ezekhez, mert egyre távolodik a demokratikus működéstől és a jogállamiságtól, valamint magas a korrupció szintje. Az elmaradó pénzek persze rettenetesen hiányoznak a költségvetésből – ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok közül már csak Bulgária szegényebb hazánknál, ha az egy főre vetített béreket vesszük figyelembe.

Milyen konkrét döntéseket kellene meghozni ön szerint ahhoz, hogy „európai” maradhasson Magyarország abban az értelemben, amelyben kifejtette?

- Elsőként csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez. Ez a szervezet tavaly június 1-jén állt föl. Azért jött létre, hogy visszaszorítsa az EU-s pénzekkel való visszaélést. Ha korrupció gyanúja lép fel bármelyik tagállamban a források vonatkozásában, akkor a tagállami ügyészség helyébe lépve vádemelési eljárást tud kezdeményezni a helyi bíróságnál. Nem arról van szó tehát, hogy belenyúlnának az adott ország jogrendjébe: kizárólag a vádemelés tartozna az Európai Ügyészség hatáskörébe, ami alapján a helyi bíróság hozna ítéletet. Ez lenne a garancia arra, hogy az uniós pénzeket Orbán Viktor nem a párttársainak és gyerekkori barátainak osztja ki, hanem eljuttatja a magyar vállalkozókhoz, családokhoz.

Mennyire más terep tapasztalatai szerint a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament?

- Utóbbinál még látok valódi vitákat. Különböző képviselők és frakciók – függetlenül attól, hogy melyik csoporthoz tartoznak és melyik országból jöttek, komoly vitákat képesek lefolytatni. Az elmúlt 12 évben – a kétharmadnak köszönhetően – a hazai parlamentből kiürült a valós vita, így szinte lehetetlenné vált ellátnia azt a funkciót, amire hivatott: a kormányzat ellenőrzését és a konstruktív kritika megfogalmazását. Úgy vélem, az ellenzéki pártoknak – köztük a Jobbiknak is – el kell hagyniuk lélekben az Országgyűlést. Fizikailag jelen kell lenni, elvégezni a munkát, megfogalmazni különböző kérdéseket, interpellálni, részt venni a bizottságok munkájában. Emellett azonban látni kell, hogy a kétharmaddal szemben nem folytatható ez a fajta politika. El kell menni vidékre, mert az önkormányzatok szintjén lehet még érdemi politikát folytatni, illetve az utcákon: találkozni és beszélgetni kell az emberekkel, meggyőzni őket arról, hogy van alternatíva. Úgy vélem, Magyarország sorsát jelenleg nem a magyar Országgyűlésben, hanem azon kívül lehet jobbra fordítani.

Hogyan látja az önkormányzatok helyzetét most, milyen szerepet töltenek be?

- Folyamatosan forrásokat vontak el tőlük, míg a feladataik száma nem változik. Például a legutóbbi döntések miatt a rezsicsökkentés hatálya alól kikerültek az önkormányzatok, miközben rengeteg intézményt tartanak fenn, többek között óvodákat, nyugdíjas otthonokat. Ezeknek a rezsiköltsége mind a városok vállait nyomja, miközben segítséget, pluszforrást nem kapnak. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az önkormányzatok visszanyerjék az autonómiájukat. Meggyőződésünk, hogy a település számára fontos döntéseknek helyben kell megszületniük. Ehhez a kormányzatnak biztosítani kell a szükséges forrásokat, mégpedig alanyi jogon, tehát attól függetlenül, milyen színű az adott város vezetése. Emellett az önkormányzatoknak tisztában kell lenniük azzal is, hogyan tudnak közvetlenül az Európai Uniótól forráshoz jutni, ugyanis sok forrást lehet lehívni az állam megkerülésével.

Ami Szupermennek a kriptonit volt, az Jakab Péter esetében az a bizonyos parizer lett. Ön nem tart a személyét érő támadásoktól, illetve mit gondol, mi Gyöngyösi Márton támadható pontja?

- Az utóbbi kérdésre maximum Rogán Antal és a Fidesz-média boszorkánykonyhája tudhatja a választ, de szerintem már vannak forgatókönyvek a lejáratásomra. Egyébként 12 éve vagyok a politikában, szóval elég pontos képem van a hazai belpolitikai helyzetről, láttam, hogy milyen karaktergyilkosságok indultak az elődeimmel szemben. Tehát tudtam, mit vállaltam, amikor elindultam az elnöki tisztségért.