Az inflációt gyakran nevezik pénzromlásnak, ám pontosabb, ha az árak széles körű emelkedését fogalmazzuk meg így. A különböző termékek és szolgáltatások árai szüntelenül változnak. Ez normális folyamat a piacgazdaságban: valami olcsóbb lesz, egy másik dolog ugyanakkor drágább. Inflációról akkor beszélünk, amikor nem csupán egy, hanem egyszerre több áru és szolgáltatás ára is felmegy. Röviden: akkor használhatjuk az infláció kifejezést, ha ma egy forintért kevesebbet kapunk, mint tegnap (ezt nyilván csak a példa kedvéért írjuk, egy forintért jelenleg nem sok mindent lehet kapni).

Persze, egyes dolgok ára fontosabb, mint másoké, mondhatni, nagyobb súlyt nyom a mérlegen. Az elektromos áram emelkedése például egy átlag családnak nagyobb terhet jelent, mintha az őszibarackért vagy a bélyegért kellene hirtelen többet fizetni. Az infláció mérésekor a háztartások által elfogyasztott valamennyi árut és szolgáltatást figyelembe veszik, mégpedig három csoportba sorolva. Mérik a napi fogyasztási cikkek árainak változását, mint például az élelmiszer vagy a benzin, a tartós fogyasztási cikkekét, mint mondjuk a ruha és a háztartási gépek, és megint külön az olyan szolgáltatásokét, mint a fodrász, a biztosítás vagy az autókölcsönzés.

Nincs csökkenés

Aki az utóbbi időben ránézett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méréseire, elsőre nagyon megörülhetett: január 10-én még 22,5 százalékos inflációt mértek, ugyanez a szám január 17-én viszont már 14,5 százalékra csökkent, tehát 8 százalékponttal esett.

Az élet azonban nem lett olcsóbb: ezek az adatok az egy évvel korábbi állapothoz mért változásokat mutatják. Vagyis, ha egy hét alatt 8 százalékpontot csökken az infláció, az nem azt jelenti, hogy a múlt héthez képest olcsóbb lett bármi is. Arra utal, hogy tavaly januárban mindössze hét nap leforgása alatt 8 százalékos drágulás történt az áruk és a szolgáltatások terén.

A számok

Míg tavaly decemberben 24,5 százalékkal, egész 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek az árak a hivatal összesített adatai szerint.

Az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, de voltak termékek, amelyek drágulása messze meghaladta ezt. A sajt, a tojás, a kenyér, a tejtermékek, a vaj és vajkrém ára nagyjából 80 százalékkal ment feljebb. Az édesipari lisztesáru és a száraztészta 70 százalékkal, a margarin, a péksütemények, a tej és a baromfihús körülbelül 50 százalékkal kerül többe, mint 2021 végén.

Emellett 55,5 százalékkal lett drágább a háztartási energia is. Ezen belül a vezetékes gáz visz mindent a maga 97,8 százalékos emelkedésével, de a tűzifa sem kínál sokkal költséghatékonyabb megoldást; az 58,6 százalékot drágult. A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett: a taxizás, a lakásjavítás, a sport- és múzeumi belépők és a belföldi üdülés árai szaladtak meg leginkább.

Az Eurostat legutóbbi, tavaly novemberre vonatkozó adatai szerint összevetésben átlagosan 11,1 százalékos volt az infláció az unión belül. Magyarország az akkor 23,1 százalékos harmonizált fogyasztói árindexszel első volt. Minket néhány százalékponttal lemaradva a balti államok, Észtország és Litvánia követtek a kétes értékű dobogó alsóbb fokain.

Szomorú rekord

Volt azonban olyan idő is, amikor a magyar árak szálltak el a legnagyobb mértékben az egész bolygón: 1946. július 10-én döntött világrekordot a hazai infláció, ugyanis ezen a napon 348,46 százalékos romlást mértek, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek. Ezt a negatív csúcsot aztán egészen a 2008-as zimbabwei válságig tartotta Magyarország.