Az Útkereső: Kutatások az Észak-Magyarország régió felemelkedéséért című kötetet K. Nagy Emese egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója, és Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója szerkesztette.

Az ötlet a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) két évvel ezelőtt megalakult új elnökségétől származott; szerettek volna egy átfogó programot indítani a régió társadalmának és gazdaságának jobb megismerése és megértése céljából.

A kötet tizenhat tanulmányt tartalmaz; társadalomtudósok, pedagógusok, pszichológusok és közgazdászok mellett egy-egy geológus és nanotechnológus professzor is azt vizsgálta, mi a mai gazdasági-társadalmi helyzet ebben a régióban, és a felvázolt (nem mindig teljesen örömteli) helyzetből vajon milyen fejlődési lehetőségek és lehetséges továbblépési utak rajzolódnak ki - innen az Útkereső cím. A tanulmányokat röviden összegezte a kötet két szerkesztője és Kaptay György MAB-elnök a minapi könyvbemutatón.

- A régió problémákkal küzd, az itt élők többet: tartalmasabb életet, jobb jövőképet érdemelnek - összegzett Kaptay György, hozzátéve: nagy az elvándorlás, ráadásul "az megy el, aki képes tenni valamit, aki a legaktívabb; őket veszítjük el". - Ahhoz, hogy itt maradjanak az emberek, jövőképet kell adni nekik, és ebben fontos szerepe lehet például az egyetemeknek.

Felvezetésében Szabó-Tóth Kinga két mutatóval illusztrálta a rédiós demográfiai folyamatokat: egyrészt itt a legmagasabb a termékenységi ráta az országban, ugyanakkor "a népességcsökkenés drámai": háromszor akkora, mint az országos átlag.

A kötetben azt vizsgálják a kutatók például, hogyan vállalnak külföldi munkát a szegregátumban élők? Hogyan működnek a civil szervezetek a szociális területeken? Mi az egyetemek harmadik missziós tevékenysége? Mi az oka az iskolai lemorzsolódásnak? Vagy például mi a közös az oldatokban és a társadalomban? - utóbbi kérdésre Kaptay György adott választ tanulmányában.

- A természettudományokban is ismert fogalom a szegregáció. Ez egy természeti törvény, és nem a gonosz emberek találták ki, az oldatokban is megfigyelhető és nyomon követhető folyamat. A társadalomtudomány nyelvére lefordítva megállapítható például, hogy a szegregáció mértéke csökken a szegregált kisebbség arányának növekedésével. A mobilitás növelése mérsékli a szegregációt, ahogy a társadalmi rétegek közötti szimpátia, szeretet mértéke is ilyen hatással van rá. A gyűlölködés ellenben felerősíti azt, ráadásul társadalmi szakadáshoz vezethet. Azt nem merem eldönteni, hogy a régió errefelé halad-e - tette hozzá a tanulmány szerzője.