Januártól július végéig csaknem ötvenszázalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál – írja közleményében az Országos Vízügyi Főigazgatóság, melyben kiemeli: a korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott 7 havi csapadék összesítését, eszerint

az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. 

Az OVF szemléltetésként példát is hoz a legkisebb 7 havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 milliméter, míg a legtöbb 406 milliméter volt, Szentgotthárd-Farkasfán. Az országos területi átlagérték 188 milliméter, ami 154-el kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. 

- Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb hét hónap volt Magyarországon – szögezik le.

A március volt a legszárazabb

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest huszonöt, míg a Tiszáén harmincegy százalékos csapadékhiány alakult ki. „Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89 százaléka hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte” – szögezik le.

Mint fogalmaznak: az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.
 
Az országban a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.

Tovább apadnak tavaink

A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 centiméter volt és a következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 centiméter között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal, 5 ponton – a  tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen - vett mintákból vizsgálják. 

A Velencei-tó kedd reggeli vízállása 58 centiméter. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.

Témát szolgáltat

A rendkívüli szárazságról lapunk is többször írt: a MIVÍZ műszaki igazgatójával július közepén arról beszélgettünk, hogyan spórolhatunk a vízzel aszály idején, míg a vízszolgáltató július végén már arról írt: a csapadékmentes időszak rendkívüli mértékben megviseli az ivóvízhálózatot is. 

A múlt hónap legutolsó napján arról számoltunk be, hogy az aszály miatt már most elkezdett sárgulni az erdő a Hámori-tó felett, a Szinva, a vízesés feletti medrében pedig úgy tehetünk sétát, hogy még a cipőnk talpa sem lesz nedves. Most sovány vigasznak tűnik, de a növények azért képesek regenerálódni a szárazság után - erről pedig múlt hét végén írtunk Czifrusz Natália városi főkertésszel történt beszélgetésünket követően.