Épp Dél-Anglia vidékét barangoltam be hátizsákommal, amikor egy este egy Olney nevű kicsi városkában sötétedett rám. Korán volt még, de hamar alászállt a sötétség, ugyanis február volt. A kicsiny település egy nem túl kicsi vendéglőse fogadott be éjszakára, akit családjával együtt hálából egy ízletes palacsintás vacsorával leptem meg. Ők pedig rengeteg új információval gazdagítottak, melyek közül a legérdekesebb a Pancake Day története volt.
A Pancake Day – Palacsinta Nap – egy igazi vízválasztó ünnep, mely lezárja a farsangi időszakot és előkészíti a húsvétig tartó böjtöt. Konkrétan a Palacsinta Napot húshagyó kedden, tehát a nagyböjt előestéjén tartják. A hagyomány szerint régen ekkor összeszedték a mulatós időszakból megmaradt tojást, zsiradékot és vajat és ebből palacsintát készítettek, nagyböjt előtt utoljára bőségesen lakomáztak az emberek. Ezért lett ez Palacsinta Napnak nevezve.
Másnap azután tanúja voltam egy, a kisvárosból eredeztetett hagyománynak is, mely nem volt más, mint a Palacsinta verseny. Ennek a lényege annyi, hogy asszonyok, majd gyerekek, illetve most már szerintem bárki futóversenyen vehet részt, melynek nehezítéseként egy serpenyőből kell palacsintát dobálni és forgatni azt. Roppant mókás és rájöttem - miután rávettek, hogy induljak egy rövidebb távon – rendkívül nehéz verseny ez, melyet azért hellyel –közzel teljesítettem. A legnagyobb derültséget is én okoztam, amikor egy jól sikerült dobást követően a palacsintám a fejemen landolt, valahogy alászaladtam. Hát van ez így … :)
(Fizetett tartalom.)
