A szakembert lábápolási tippek miatt kerestük meg – nem is gondoltuk volna, de a koronavírussal kapcsolatban is érdekes dologra világított rá Pásztorné Jánosi Katalin: a járvány óta szó szerint világíthatnak a körmeink!
– Azoknak a Covid-betegeknek ugyanis, akik Favipiravirt szedtek, UV-fényben világít a körmük egy része. De ettől kellemetlenebb maradványa is lehet ennek a betegségnek: a puha körömlemez nagyon sérülékennyé válik, fáj. Olyan tünetek jelentkeznek rajta, amik eddig főként súlyos veseelégtelenségnél mutatkoztak – magyarázta.
A köröm „panaszai” sokszor ugyanis nem pusztán esztétikai jellegű problémát jelentenek. A körömgomba például immunhiányos állapotra utal. Ahogy a szakember is magyarázza, normál esetben több mint száz gombafaj él az emberi testen belül, közülük nyolc az, ami emberpatogén, tehát betegséget tud okozni.
– A körömgomba hosszan, akár évtizedekig együttélve, ízületi gyulladást is okozhat. Ha a gomba sok körmöt érint, a beteget először elküldöm egy teljes körű belső kivizsgálásra, majd ezután végzek mechanikai tisztítást, spórátlanítást a körömlemezen – mondta a lábápoló mester.
Számos betegség tünetével téveszthetjük össze, így például a népbetegségnek számító ekcémával vagy a pszoriázissal, amiknél nagyon veszélyes, ha a beteg a gomba megszüntetésére szolgáló, ámde rendkívüli mértékben májkárosító hatású gyógyszert kapja.
Beszélt arról a közhiedelemről is, miszerint a gombát fürdőben lehet elkapni. – Ez nem teljesen igaz, hiszen csak akkor érheti behatás a szervezetet, ha a bőr külső savköpenye sérül, van rajta horzsolás, felázás vagy mikrosérülés. Nagyon fontos, hogy a fürdő után lemossuk testünket szappannal vagy tusfürdővel.
Munkavédelmi bakancsban dolgozó férfiak és nejlonzoknit viselő hölgyek esetében beszélhetünk pikkelyes szarusodásról, amit egy baktérium okoz. – Szemrevételezéssel könnyen felismerhető, általában felül vannak fertőződve gombával, súlyos esetben az egész talpat is érinti a betegség. Ilyenkor a pácienst azonnal bőrgyógyászhoz irányítom, mert antibiotikumos kúra javasolt – mondta a lábápoló.
A diabéteszes vagy más néven érszűkületes lábakon akár fekély is kialakulhat. – Ezeket a lábakat meg kell menteni. Ilyenkor együtt dolgozunk az orvossal vagy akár az orvosokkal. Szükséges lehet bel- és bőrgyógyász, angiológus és dietetikus vagy akár táplálkozási tanácsadó. Fontos a folyamatos kontroll. Ezeknek a sebeknek a környékén bőrszaporulat van, más néven hiperkeratózis, amit nekem kell eltüntetnem hetente. Nagyon fontos, hogy mi csak az útra tereljük a beteget, azon maradnia már neki kell – hangsúlyozta.
A lábápoló tulajdonképpen az a pedikűrös, aki professzionálisan foglalkozik betegekkel. Pásztorné Jánosi Katalin hamarosan Miskolcra költözik, mert az egész megyéből, sőt Budapestről, Egerből és Debrecenből is járnak hozzá bármely korosztályból.
– Gyermekeknél ezerből egy esetben kell bevonni bőr- vagy lézersebészt. Főleg csak akkor, mikor már előrehaladott állapotban van a vadhús kialakulása. Hozzám pár hónapos csecsemőt is szoktak hozni – mondta a szakember, aki képes huszonnégy órán belül megszűntetni a gyulladást. – Két-három hét alatt lehet elérni a gyógyult állapotot. Nagyon fontos megtanítani a körömszabályozásra szoruló gyerekeknek és szüleiknek, hogy ne ollót használjanak, hanem inkább reszelőt – ajánlotta.
Jó-e, ha folyamatosan festve vannak körmeink? Erről megoszlanak a vélemények, Pásztorné Jánosi Katalin nem javasolja. – Sajnos az otthoni használatra szánt hagyományos körömlakkok nagyon sok cianoid vegyületet tartalmaznak, amik egészségkárosítóak is lehetnek. A manikűrösök, pedikűrösök dolgoznak géllakkokkal, zselékkel és porcelánokkal. Ezek bármelyike jobb, mint az otthon használt festékek – mondta, majd azt tanácsolta, hogy évente lehetőleg csak néhányszor díszíttessük fel szakemberrel lábkörmeinket.
