Világszerte egyre többen, egyre fiatalabb korban kezdenek el dohányozni. A helyzet hasonló hazánkban is. Több nagy nemzetközi felmérés hazai eredménye is azt bizonyította, hogy a 13-15 éves korosztály 33%-a rendszeresen dohányzik. Az Európai Unió is kiemelten fontos területnek tartja a fiatalok körében a dohányzás megelőzését.
A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal állítható, hogy a dohányzás káros az egészségre. Nem kétséges, hogy egyes légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek előidézésében és fenntartásában a dohányzásnak döntő szerepe van. A megfigyelések, a különböző felmérések a passzív dohányzás egészségkárosító hatását is igazolták.Bizonyított, hogy a dohányzás a szervezet anyagcsere-folyamatait, a vitamin- és ásványianyag-háztartást, a hormonok és enzimek működését, valamint a gyógyszerek hatékonyságát is befolyásolja. Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás:
– a tüdőrák-halálozás 90-95%-áért
– az összes rákhalálozás 30-35%-áért, kiemelten a férfiak esetében 40-45%-áért
– az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85%-áért
– a szív- és érrendszeri halálozás 20-25%-áért
a dohányzás okolható.
Évente közel 5 millió világpolgár, hazai vonatkozásban csaknem 28 ezer honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Napjainkban a légúti betegségek közül a tüdőrák lett a legrettegettebb kórkép. Magyarországon az újonnan felismert tüdődaganatok száma folyamatos növekedés után az utóbbi években 8000-8500/év körül állandósult. A férfiak körében és már a nők között is a vezető daganatos halálok. Tüdőszűrő-vizsgálatokkal van kiemelve 32-35 százalékuk – ők teszik ki az operálható esetek túlnyomó többségét –, életminőségük és életkilátásuk viszonylagosan jobb!40 éves kor alatt a tüdőrák megjelenése igen ritka, 40 év felett pedig különösen veszélyeztetettek a dohányosok.
Morbiditás (megbetegedés), 2006
Az Észak-magyarországi régióban élő férfiak körében vezető daganatos megbetegedés a hörgő és a tüdő (C34) rosszindulatú daganata, a nők esetében ugyan a harmadik helyet foglalja el az emlő és a bőr rosszindulatú daganatos megbetegedései után, de súlyosságáról nem szabad megfeledkezni. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a megbetegedési és halálozási értékek közel azonosak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2006-ban a férfilakosság körében 471 új hörgő- és tüdőrákos eset volt, mely az összes újonnan felfedezett rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek a 15%-át tette ki. Nők körében az esetek száma közel fele a férfiakénak (229 fő).
Az Észak-magyarországi régióban tízezer férfi lakos közül 15 főnél és tízezer nőből 7 főnél fedeztek fel újonnan 2006-ban hörgő- és tüdőrákot. Az Országos Onkológiai Intézet Rákregiszteréből származó adatok alapján mindkét nem vonatkozásában az országos átlagra jellemzően alakult a morbiditás.
Mortalitás (halálozás), 2005
Az Észak-magyarországi régió a férfiak esetében az összes daganatos halandóság közel 30%-át teszi ki a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatti elhalálozás, nőknél ez az arány 14% volt, 2005-ben összesen 925 haláleset (férfi: 695; nő: 230) írható a légcső-, hörgő-, tüdőrák rovására, tízezer lakosból közel 12 férfi és 3 nő halálozott el. Az Észak-magyarországi régió megyéi közül a légcső-, hörgő-, tüdőrák okozta halandóság (C33-34) a férfiak körében Borsodban a legmagasabb, a másik két megye (Heves, Nógrád) értéke kicsit alatta maradva, de szinte azonos szinten ugyancsak magas, az országos átlagot meghaladóan. Az EU 27 tagállamának átlagát közel kétszeresen múlja felül.
A dohányzással összefüggésbe hozható összes megbetegedések (az ajak, a szájüreg és a garat; a nyelőcső, légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata; ischaemiás szívbetegségek; agyérbetegségek; idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma) miatt bekövetkező halálozások standardizált halálozási arányszáma 100 ezer főre a régióban szintén Borsod megyében a legmagasabb a férfiak körében. Az országos halálozási szintet a régió – légcső, hörgő, tüdőrák okozta – halandósága magasan meghaladja. Nőknél a tüdőrák miatti halálozás az Észak-magyarországi régióban és annak megyéiben az országos átlag alatti, de az Európai Unió tagállamainak átlagát ez is meghaladó, bár sokkal kisebb mértékben, mint a férfiak esetében.
A dohányzással összefüggésbe hozható összes halálozások (az ajak, a szájüreg és a garat; nyelőcső; légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata; ischaemiás szívbetegségek; agyérbetegségek; idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma) tekintetében nőknél a régió megyéi közül Heves megye áll az élen, a régiós átlaga a férfiakhoz hasonlóan, bár jóval kisebb mértékben haladta meg az országos értéket.
„A megelőzés jobb a gyógyításnál”
A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal állítható, hogy a dohányzás káros az egészségre. Nem kétséges, hogy egyes légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek előidézésében és fenntartásában a dohányzásnak döntő szerepe van. A megfigyelések, a különböző felmérések a passzív dohányzás egészségkárosító hatását is igazolták.Bizonyított, hogy a dohányzás a szervezet anyagcsere-folyamatait, a vitamin- és ásványianyag-háztartást, a hormonok és enzimek működését, valamint a gyógyszerek hatékonyságát is befolyásolja. Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás:– a tüdőrák-halálozás 90-95%-áért
– az összes rákhalálozás 30-35%-áért, kiemelten a férfiak esetében 40-45%-áért
– az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85%-áért
– a szív- és érrendszeri halálozás 20-25%-áért
a dohányzás okolható.
Évente közel 5 millió világpolgár, hazai vonatkozásban csaknem 28 ezer honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Napjainkban a légúti betegségek közül a tüdőrák lett a legrettegettebb kórkép. Magyarországon az újonnan felismert tüdődaganatok száma folyamatos növekedés után az utóbbi években 8000-8500/év körül állandósult. A férfiak körében és már a nők között is a vezető daganatos halálok. Tüdőszűrő-vizsgálatokkal van kiemelve 32-35 százalékuk – ők teszik ki az operálható esetek túlnyomó többségét –, életminőségük és életkilátásuk viszonylagosan jobb!40 éves kor alatt a tüdőrák megjelenése igen ritka, 40 év felett pedig különösen veszélyeztetettek a dohányosok.
Morbiditás (megbetegedés), 2006
Az Észak-magyarországi régióban élő férfiak körében vezető daganatos megbetegedés a hörgő és a tüdő (C34) rosszindulatú daganata, a nők esetében ugyan a harmadik helyet foglalja el az emlő és a bőr rosszindulatú daganatos megbetegedései után, de súlyosságáról nem szabad megfeledkezni. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a megbetegedési és halálozási értékek közel azonosak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2006-ban a férfilakosság körében 471 új hörgő- és tüdőrákos eset volt, mely az összes újonnan felfedezett rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek a 15%-át tette ki. Nők körében az esetek száma közel fele a férfiakénak (229 fő).
Az Észak-magyarországi régióban tízezer férfi lakos közül 15 főnél és tízezer nőből 7 főnél fedeztek fel újonnan 2006-ban hörgő- és tüdőrákot. Az Országos Onkológiai Intézet Rákregiszteréből származó adatok alapján mindkét nem vonatkozásában az országos átlagra jellemzően alakult a morbiditás.
Mortalitás (halálozás), 2005
Az Észak-magyarországi régió a férfiak esetében az összes daganatos halandóság közel 30%-át teszi ki a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatti elhalálozás, nőknél ez az arány 14% volt, 2005-ben összesen 925 haláleset (férfi: 695; nő: 230) írható a légcső-, hörgő-, tüdőrák rovására, tízezer lakosból közel 12 férfi és 3 nő halálozott el. Az Észak-magyarországi régió megyéi közül a légcső-, hörgő-, tüdőrák okozta halandóság (C33-34) a férfiak körében Borsodban a legmagasabb, a másik két megye (Heves, Nógrád) értéke kicsit alatta maradva, de szinte azonos szinten ugyancsak magas, az országos átlagot meghaladóan. Az EU 27 tagállamának átlagát közel kétszeresen múlja felül.
A dohányzással összefüggésbe hozható összes megbetegedések (az ajak, a szájüreg és a garat; a nyelőcső, légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata; ischaemiás szívbetegségek; agyérbetegségek; idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma) miatt bekövetkező halálozások standardizált halálozási arányszáma 100 ezer főre a régióban szintén Borsod megyében a legmagasabb a férfiak körében. Az országos halálozási szintet a régió – légcső, hörgő, tüdőrák okozta – halandósága magasan meghaladja. Nőknél a tüdőrák miatti halálozás az Észak-magyarországi régióban és annak megyéiben az országos átlag alatti, de az Európai Unió tagállamainak átlagát ez is meghaladó, bár sokkal kisebb mértékben, mint a férfiak esetében.
A dohányzással összefüggésbe hozható összes halálozások (az ajak, a szájüreg és a garat; nyelőcső; légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata; ischaemiás szívbetegségek; agyérbetegségek; idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma) tekintetében nőknél a régió megyéi közül Heves megye áll az élen, a régiós átlaga a férfiakhoz hasonlóan, bár jóval kisebb mértékben haladta meg az országos értéket.
„A megelőzés jobb a gyógyításnál”