A 3. Nemzetközi Állásbörzére – www.nemzetkoziallasborze.eu – Budapesten a Magyar Telekom Székház aulájában (I., Krisztina krt. 55.) október 11-én (szombaton) 10–18 óra között kerül sor. A rendezvényen történő részvétel és az ott elérhető szolgáltatások igénybevétele ingyenes.
A szervezők célja, hogy az eseményen megjelenő külföldi foglalkoztatási szolgálatok EURES tanácsadói pontos és hiteles útmutatást nyújtsanak az Európai Gazdasági Térség tagállamainak élet- és munkakörülményeiről, munkaügyi szabályozásáról, tanácsot adjanak az érdeklődő álláskeresőknek a külföldi álláslehetőségekről, valamint eligazodást kínáljanak a munkavállalás mindennapi problémáinak megoldásában is.
A rendezvényen – nem függetlenül a tavasszal rendezett 2. Nemzetközi Állásbörze rendkívül pozitív visszhangjától – 25 százalékkal több kiállító és tanácsadó vesz majd részt, mint az elmúlt alkalommal. Összesen 18 ország 43 kiállítója kínál majd lehetőségeket. Munkaadók és EURES tanácsadók érkeznek többek között Ausztriából, Bulgáriából, Dániából, Egyesült Királyságból, Észtországból, Finnországból, Hollandiából, Írországból, Litvániából, Máltáról, Németországból, Norvégiából, Olaszországból, Romániából, Spanyolországból, Svédországból, Szlovákiából és Szlovéniából.
A rendezvényen a legkülönfélébb munkakörökbe keresnek jelentkezőket. Ennek megfelelően a munkáltatók a szakmunkásoktól a diplomásokig terjedően minden rétegnek kínálnak lehetőségeket. Jelentkezőket várnak többek között mérnöki, tanári, gépjárművezetői, építő- és vendéglátóipari, húsfeldolgozói és fémipari szakmunkás munkakörökbe, de keresnek például termék- és adatmenedzsert is. A legtöbb munka megszerzéséhez idegen nyelvtudás szükséges, azonban vannak olyan állásajánlatok is, ahol ez nem követelmény, de mindenképpen ajánlott. Az előre leadott álláslehetőségek részletei már megtalálhatóak a rendezvény honlapján a www.nemzetkoziallasborze.eu címen.
A magyar álláskeresőket a hazai EURES hálózat eddig is segítette, a tavasszal megrendezett 2. Nemzetközi Állásbörze alkalmával végzett felmérések számos tanulsággal szolgáltak a szervezők számára.
Az előző nemzetközi állásbörze látogatói között végzett felmérés szerint a börzét kicsivel több hölgy látogatta, mint férfi (57 vs. 43%), a látogatók több mint fele (58%) rendelkezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és a látogatók zöme (43 százaléka) a 26-35 éves korosztályból került ki. Érdekes, de az eddigi tapasztalatokat megerősítő adat az is, hogy legalább minden 10. látogató idősebb volt, mint 45 éves, tehát sokan valóban a gyerekek „kirepülése” után határozzák el magukat a külföldi munkavállalásra.
Ha az adott területen megszerzett munkatapasztalatot nézzük, érdekes és az előzőkre némiképpen rímelő adatokat találhatunk, ugyanis a megkérdezettek jellemzően 5, vagy 15 évnél is több tapasztalattal rendelkeztek a szakmájukban. A résztvevők nyelvtudását illetően az abszolút favorit az angol nyelv, amit a német, majd e kettőtől jelentősen lemaradva a francia, olasz, spanyol nyelv követ. A felmérés tanulságai szerint a nemzetközi állásbörze résztvevőinek mintegy 40 százaléka rendelkezett már külföldi munkatapasztalattal, amit jellemzően Nagy-Britanniában vagy Németországban (összesen több mint 50%), esetleg Ausztriában vagy – a földrajzi távolság miatt némiképpen meglepő módon – az USA-ban szereztek. A börze csaknem valamennyi látogatója szívesen vállalna munkát külföldön a közeljövőben. A legtöbben 2-3 évre tervezik munkavállalásuk időtartamát, bár sokan voltak bizonytalanok e tekintetben. Érdekesség, hogy a legnépszerűbb országok közé a már korábban is említettek (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria) mellé felzárkózott Hollandia is. A kutatási adatok tanúsága szerint a tavaszi 2. Nemzetközi Állásbörze megfelelt a résztvevők elvárásainak, igényinek. A vizsgálatba bevont személyek döntő többsége elégedett volt a rendezvénnyel, informatívnak, hasznosnak, színvonalasnak értékelve azt. Kisebb fokú csalódottságra legfeljebb az adott okot, hogy nem mindenki kapott konkrét ajánlatot (ami több mint 3000 résztvevő esetén sajnos előfordulhat). Az állásbörze legnagyobb előnye az álláskeresők és a munkáltatók közötti közvetlen kapcsolat kialakításának lehetősége. Hazánkban különösen fontosak az ilyen rendezvények, mivel az elmúlt évben megháromszorozódott a külföldi munkáltatók érdeklődése a magyar munkaerő iránt. A szervezők javasolják, hogy az eseményre mindenki hozza magával idegen nyelvű önéletrajzát. A külföldi munkalehetőséget keresők ehhez segítséget kaphatnak az EURES honlap – www.eures.europa.eu – „My EURES” álláskeresőknek szóló részében, ahol elkészíthetik saját önéletrajzukat és azt a regisztrált munkaadók és az EURES-tanácsadók rendelkezésére is bocsáthatják.
10+1 jó tanács, avagy amire figyelni kell, ha külföldön akar dolgozni
1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak!
Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-európai országok esetében kb. a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetéből általában levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Önnek kell majd fizetnie.2. Elutazás előtt mindig tájékozódjon a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól. Ennek érdekében javasoljuk, hogy forduljon az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) valamelyik EURES tanácsadójához.
Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.
3. Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál.
Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha ne vegye igénybe! Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ internetes oldalán – www.afsz.hu – tájékozódhat az Álláskeresőknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítők menüpont alatt, vagy felvilágosítást kérhet az illetékes regionális munkaügyi központtól – akár telefonon is.
4. Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!
Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
5. Ha állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt próbálja a leendő munkahelyét „leinformálni”.
Ehhez a régió valamelyik EURES tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársunk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszáz főt. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben vagy sem stb. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.
6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem.
Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnökétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább. Ami még nagyon fontos: a munkaszerződése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan, mi áll benne, több mint kockázatos.
7. Lehetőleg vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti.
Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.
8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy mód van rá – soha ne adja át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik.
Ha ehhez a munkaadója vagy a közvetítő mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségét – készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettől az eljárástól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Angliában) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magánál tartania.
Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES tanácsadóktól tudhatja meg.
9. Ha úgy érzi, hogy becsapták: munkaadója az Ön kárára eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad…
…segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját.
10. Elutazása előtt célszerű…
…kiváltania az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az időre, amíg munkába nem áll, és meg nem győződik arról, hogy a munkaadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.
10 + 1. Jobb eséllyel pályázhat egy állásra…
…ha a végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valószínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsóbban készíttethet itthon, mint külföldön.
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, EURES
A szervezők célja, hogy az eseményen megjelenő külföldi foglalkoztatási szolgálatok EURES tanácsadói pontos és hiteles útmutatást nyújtsanak az Európai Gazdasági Térség tagállamainak élet- és munkakörülményeiről, munkaügyi szabályozásáról, tanácsot adjanak az érdeklődő álláskeresőknek a külföldi álláslehetőségekről, valamint eligazodást kínáljanak a munkavállalás mindennapi problémáinak megoldásában is.
A rendezvényen – nem függetlenül a tavasszal rendezett 2. Nemzetközi Állásbörze rendkívül pozitív visszhangjától – 25 százalékkal több kiállító és tanácsadó vesz majd részt, mint az elmúlt alkalommal. Összesen 18 ország 43 kiállítója kínál majd lehetőségeket. Munkaadók és EURES tanácsadók érkeznek többek között Ausztriából, Bulgáriából, Dániából, Egyesült Királyságból, Észtországból, Finnországból, Hollandiából, Írországból, Litvániából, Máltáról, Németországból, Norvégiából, Olaszországból, Romániából, Spanyolországból, Svédországból, Szlovákiából és Szlovéniából.
A rendezvényen a legkülönfélébb munkakörökbe keresnek jelentkezőket. Ennek megfelelően a munkáltatók a szakmunkásoktól a diplomásokig terjedően minden rétegnek kínálnak lehetőségeket. Jelentkezőket várnak többek között mérnöki, tanári, gépjárművezetői, építő- és vendéglátóipari, húsfeldolgozói és fémipari szakmunkás munkakörökbe, de keresnek például termék- és adatmenedzsert is. A legtöbb munka megszerzéséhez idegen nyelvtudás szükséges, azonban vannak olyan állásajánlatok is, ahol ez nem követelmény, de mindenképpen ajánlott. Az előre leadott álláslehetőségek részletei már megtalálhatóak a rendezvény honlapján a www.nemzetkoziallasborze.eu címen.
A magyar álláskeresőket a hazai EURES hálózat eddig is segítette, a tavasszal megrendezett 2. Nemzetközi Állásbörze alkalmával végzett felmérések számos tanulsággal szolgáltak a szervezők számára.
Az előző nemzetközi állásbörze látogatói között végzett felmérés szerint a börzét kicsivel több hölgy látogatta, mint férfi (57 vs. 43%), a látogatók több mint fele (58%) rendelkezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és a látogatók zöme (43 százaléka) a 26-35 éves korosztályból került ki. Érdekes, de az eddigi tapasztalatokat megerősítő adat az is, hogy legalább minden 10. látogató idősebb volt, mint 45 éves, tehát sokan valóban a gyerekek „kirepülése” után határozzák el magukat a külföldi munkavállalásra.
Ha az adott területen megszerzett munkatapasztalatot nézzük, érdekes és az előzőkre némiképpen rímelő adatokat találhatunk, ugyanis a megkérdezettek jellemzően 5, vagy 15 évnél is több tapasztalattal rendelkeztek a szakmájukban. A résztvevők nyelvtudását illetően az abszolút favorit az angol nyelv, amit a német, majd e kettőtől jelentősen lemaradva a francia, olasz, spanyol nyelv követ. A felmérés tanulságai szerint a nemzetközi állásbörze résztvevőinek mintegy 40 százaléka rendelkezett már külföldi munkatapasztalattal, amit jellemzően Nagy-Britanniában vagy Németországban (összesen több mint 50%), esetleg Ausztriában vagy – a földrajzi távolság miatt némiképpen meglepő módon – az USA-ban szereztek. A börze csaknem valamennyi látogatója szívesen vállalna munkát külföldön a közeljövőben. A legtöbben 2-3 évre tervezik munkavállalásuk időtartamát, bár sokan voltak bizonytalanok e tekintetben. Érdekesség, hogy a legnépszerűbb országok közé a már korábban is említettek (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria) mellé felzárkózott Hollandia is. A kutatási adatok tanúsága szerint a tavaszi 2. Nemzetközi Állásbörze megfelelt a résztvevők elvárásainak, igényinek. A vizsgálatba bevont személyek döntő többsége elégedett volt a rendezvénnyel, informatívnak, hasznosnak, színvonalasnak értékelve azt. Kisebb fokú csalódottságra legfeljebb az adott okot, hogy nem mindenki kapott konkrét ajánlatot (ami több mint 3000 résztvevő esetén sajnos előfordulhat). Az állásbörze legnagyobb előnye az álláskeresők és a munkáltatók közötti közvetlen kapcsolat kialakításának lehetősége. Hazánkban különösen fontosak az ilyen rendezvények, mivel az elmúlt évben megháromszorozódott a külföldi munkáltatók érdeklődése a magyar munkaerő iránt. A szervezők javasolják, hogy az eseményre mindenki hozza magával idegen nyelvű önéletrajzát. A külföldi munkalehetőséget keresők ehhez segítséget kaphatnak az EURES honlap – www.eures.europa.eu – „My EURES” álláskeresőknek szóló részében, ahol elkészíthetik saját önéletrajzukat és azt a regisztrált munkaadók és az EURES-tanácsadók rendelkezésére is bocsáthatják.
10+1 jó tanács, avagy amire figyelni kell, ha külföldön akar dolgozni
1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak!
Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-európai országok esetében kb. a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetéből általában levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Önnek kell majd fizetnie.2. Elutazás előtt mindig tájékozódjon a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól. Ennek érdekében javasoljuk, hogy forduljon az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) valamelyik EURES tanácsadójához.
Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.
3. Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál.
Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha ne vegye igénybe! Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ internetes oldalán – www.afsz.hu – tájékozódhat az Álláskeresőknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítők menüpont alatt, vagy felvilágosítást kérhet az illetékes regionális munkaügyi központtól – akár telefonon is.
4. Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!
Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
5. Ha állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt próbálja a leendő munkahelyét „leinformálni”.
Ehhez a régió valamelyik EURES tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársunk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszáz főt. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben vagy sem stb. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.
6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem.
Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnökétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább. Ami még nagyon fontos: a munkaszerződése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan, mi áll benne, több mint kockázatos.
7. Lehetőleg vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti.
Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.
8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy mód van rá – soha ne adja át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik.
Ha ehhez a munkaadója vagy a közvetítő mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségét – készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettől az eljárástól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Angliában) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magánál tartania.
Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES tanácsadóktól tudhatja meg.
9. Ha úgy érzi, hogy becsapták: munkaadója az Ön kárára eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad…
…segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját.
10. Elutazása előtt célszerű…
…kiváltania az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az időre, amíg munkába nem áll, és meg nem győződik arról, hogy a munkaadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.
10 + 1. Jobb eséllyel pályázhat egy állásra…
…ha a végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valószínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsóbban készíttethet itthon, mint külföldön.
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, EURES