Előző cikkünkben bemutattuk azokat a helyzeteket, amelyekben valamilyen kedvezményben részesülhetnek az átmenetileg „fizetési csapdába” került adózók. Felmerül azonban a kérdés? Mindig, mindenre kérhetünk fizetési kedvezményt? A válasz egyértelműen nem, mivel léteznek kizáró okok is! Ezekre szeretnénk felhívni a figyelmet.A jogi személyek vagy egyéb szervezetek (továbbiakban: gazdálkodók), illetve vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek esetében bizonyos adónemekre – magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint e tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra – fizetési könnyítés nem engedélyezhető, hiszen ezek fedezete az adózók rendelkezésére állt.
Ha az adó megfizetésére a magánszemély kérelmező (ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt is) belátható időtartamon belül nem képes, mivel sem jövedelme, sem vagyontárgya nincs, s a fizetési nehézség már hosszabb ideje fennáll, továbbá a tartozás későbbi megfizetése sem várható, fizetési könnyítés részére nem biztosítható. (Az ilyen adózók esetében mód van arra, hogy a tartozást az adóhatóság behajthatatlanság címén törölje, aminek megfizetése azonban a vagyoni helyzet változása esetén újból előírható.) Amennyiben egy gazdálkodó huzamosabb ideje küszködik fizetésképtelenséggel, s a tartozást a gazdálkodási mutatói és egyéb körülmények alapján vélhetően később sem tudja megfizetni, akkor fizetési könnyítés részére sem adható.
Gyakori hiba, hogy a mérséklés, elengedés iránti kérelmet, a már valamilyen módon megfizetett, így már ténylegesen nem létező tartozással kapcsolatban nyújtják be az adózók. Az ilyen esetekben belátható, hogy ha valaki a tartozást korábban megfizette, vagy egyéb módon – átvezetéssel, visszatartással – rendezte, akkor nem lehet adós. Ekkor a már rendezett fizetési kötelezettség mérséklésére, az ok megszűnése miatt nincs mód.
A jogszabály azt is rögzíti, hogy nem lehet mérsékelni a jogi személyek vagy egyéb szervezetek adótartozását, a bírság és késedelmi pótlék kivételével, valamint a magánszemélyt terhelő járulékokat. Ugyancsak tiltja a szabályozás a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás, továbbá az utána felszámított késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék elengedését, mérséklését.
A felsorolt esetekben tehát felesleges benyújtani a kérelmet, hiszen az, az eljárási illeték megfizetése ellenére, eleve elutasításra van ítélve.
Több esetben előfordul, hogy az adózó csupán pár napot késik a befizetéssel, és erre tekintettel nyújt be halasztás iránti kérelmet. Ilyen esetekben elegendő csupán egy levélben jelezni a késés tényét és a befizetés várható időpontját, majd ebben az időpontban befizetni az összeget. Ilyenkor természetesen az adóhatóság az esedékesség utáni időszakra automatikusan felszámítja a késedelmi pótlékot, amit majd később kell megfizetni.
Ha az adó megfizetésére a magánszemély kérelmező (ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt is) belátható időtartamon belül nem képes, mivel sem jövedelme, sem vagyontárgya nincs, s a fizetési nehézség már hosszabb ideje fennáll, továbbá a tartozás későbbi megfizetése sem várható, fizetési könnyítés részére nem biztosítható. (Az ilyen adózók esetében mód van arra, hogy a tartozást az adóhatóság behajthatatlanság címén törölje, aminek megfizetése azonban a vagyoni helyzet változása esetén újból előírható.) Amennyiben egy gazdálkodó huzamosabb ideje küszködik fizetésképtelenséggel, s a tartozást a gazdálkodási mutatói és egyéb körülmények alapján vélhetően később sem tudja megfizetni, akkor fizetési könnyítés részére sem adható.
Gyakori hiba, hogy a mérséklés, elengedés iránti kérelmet, a már valamilyen módon megfizetett, így már ténylegesen nem létező tartozással kapcsolatban nyújtják be az adózók. Az ilyen esetekben belátható, hogy ha valaki a tartozást korábban megfizette, vagy egyéb módon – átvezetéssel, visszatartással – rendezte, akkor nem lehet adós. Ekkor a már rendezett fizetési kötelezettség mérséklésére, az ok megszűnése miatt nincs mód.
A jogszabály azt is rögzíti, hogy nem lehet mérsékelni a jogi személyek vagy egyéb szervezetek adótartozását, a bírság és késedelmi pótlék kivételével, valamint a magánszemélyt terhelő járulékokat. Ugyancsak tiltja a szabályozás a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás, továbbá az utána felszámított késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék elengedését, mérséklését.
A felsorolt esetekben tehát felesleges benyújtani a kérelmet, hiszen az, az eljárási illeték megfizetése ellenére, eleve elutasításra van ítélve.
Több esetben előfordul, hogy az adózó csupán pár napot késik a befizetéssel, és erre tekintettel nyújt be halasztás iránti kérelmet. Ilyen esetekben elegendő csupán egy levélben jelezni a késés tényét és a befizetés várható időpontját, majd ebben az időpontban befizetni az összeget. Ilyenkor természetesen az adóhatóság az esedékesség utáni időszakra automatikusan felszámítja a késedelmi pótlékot, amit majd később kell megfizetni.