Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Fejlesztési Programirodájának igazgatója Miskolcon sajtóbeszélgetésen tájékoztatott a részletekről. "Nem mondunk le senkiről" - összegezte a fő üzenetét Simon László annak az összetett fejlesztési programnak, mellyel lehetőséget kívánnak teremteni a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek a helyi gazdaság dinamizálására, a foglalkoztatás bővítésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra. Mint elhangzott, az egyes kistérségek között fennálló, gazdasági-társadalmi különbségek generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben súlyos problémát jelent a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások, a minőségi közszolgáltatások hiánya. A helyzet orvoslására, 2007 végén a kormány, statisztikai adatok alapján kijelölte a 33, fejlettségét tekintve leghátrányosabb helyzetű kistérséget. Az Észak-Magyarországi régióból ide sorolták az Abaúj-Hegyközi, a Bátonyterenyei, a Bodrogközi, az Edelényi, az Encsi, a Hevesi, a Mezőcsáti, az Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói és a Tokaji kistérség. Simon László arról is szólt: év elején több olyan uniós pályázat megjelent, amely kifejezetten a kistérségek fejlesztéseit támogatja. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatai a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok fejlesztéseihez nyújtanak támogatást, kedvező feltételekkel. Központi programok is indultak ezen kistérségek foglalkoztatási helyzetének javítására: ilyen péládul a felnőttképzés terén a "Lépj egyet előre!" program, vagy a munkába állást segítő Start kártya. A következő években is lesznek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kiírt vállalkozásfejlesztési pályázatok, évente 7 milliárd forintos kerettel. Folytatódnak a foglalkoztatást elősegítő központi programok - pl. Start régió kártya - kiegészítve a mobilitást segítő elemekkel - hangsúlyozta az igazgató. A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között mintegy 100 milliárd forint lesz elkülönítve kimondottan a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésére. Háromnegyed részben beruházásokra, negyed részben pedig képzési, foglalkoztatási és egészségfejlesztési programokra. Az is szóba került, hogy az érintett kistérségekben újfajta eljárásrendet, tervezési módszert kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A helyi szereplőket - köztük kisebbségi önkormányzatokat, civil szervezetek, vállalkozásokat - állítják össze azoknak a beruházásoknak és programoknak a listáját, amelyek a helyiek megítélése szerint, leginkább hozzájárulhatnak az adott kistérség fejlődéséhez. A tervezésért a kistérségek munkaszervezetei a felelősek, a munkát a kistérségi koordinátorok valamint központilag megbízott szakértők is segítik. A fejlesztési ötleteket, projektelképzeléseket tartalmazó terveket az adott régió és a szakminisztériumok bevonásával az Ügynökség értékeli, véglegesíti.
A kistérségek felzárkóztatásáért
Létrehozva
KözéletBelföld
November végéig kell elkészítenie a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek azokat a fejlesztési terveket, amelyek alapján kiegészítő többlettámogatásban részesülhetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkózását szolgáló, komplex program 2009 és 2013 között egyenként 2-3 milliárd forint elkülönített fejlesztési forrást biztosít, mind a 33 kistérségnek.