– Két csapatot is indítottak, ez azt jelenti, hogy van anyag jócskán!
– Igen, ebben a korosztályban, vagyis a serdülőknél egészen jól állunk, nincs panaszra okunk. Összesen huszonkét gyereket küldtünk szőnyegre, mi képviseltettük magunkat a legnagyobb létszámban. Az eredmények azonban ezúttal elmaradtak a várakozástól. Igaz, nagyon belehúztunk a sorsolásnál, hiszen a későbbi győztes Vasassal, valamint a Dél-Zselic gárdájával kerültünk össze a csoportmérkőzések során. Az angyalföldieket legyőzhettük volna, egyetlen gyereken múlt a siker, de megbotlott. Végül is az első csapatunk a tizedik, a második meg a tizenkettedik helyen végzett.
– A többi korosztály előtt milyen feladatok sorjáznak az elkövetkezendő napokban?
– Ugyanennek a korosztálynak éppen most rendezik meg Budapesten a kötöttfogású versenyt. Oda csak egy csapattal utazunk, de az alsó két súlycsoportban, 42, valamint 46 kilogrammban ráadásul nem is lesz versenyzőnk. Utána jön az országos utánpótlás-bajnokság, amelyet már négy alkalommal is megnyertünk, hatszor a második helyen végeztünk az összesített pontversenyben. Az még nem dőlt el, hogy Miskolc vagy Törökszentmiklós ad otthont a viadalnak.
– Az utóbbi hetekben hallani lehetett a csarnokkal kapcsolatban különböző mendemondákat. Mi az alaphelyzet?
– A jelenlegi helyünkről el kell menni, ez eldöntött tény. Az új irodaházban már dolgoznak a büfé melletti helyiség átalakításán. A korábbi csarnok helyén műfüves pályát akarnak építeni, öltözőkkel együtt. A számunkra kijelölt terem hosszúságával nincs gond, viszont mindössze nyolc méter széles. Ott csak két szőnyeget tudunk elhelyezni, versenyek rendezésére meg egyáltalán nem alkalmas. Gazdaságilag talán jobban jár az egyesületünk, a szakmai munka azonban csorbát szenvedhet. Ugyanakkor tény, hogy a mostani csarnokunk meglehetősen lelakott, elhanyagolt állapotban van. Megoldatlan a fűtés, a szigetelés, beázik a tető, szóval balesetveszélyes.
– Mennyi a valóságalapja annak a híresztelésnek, hogy Deák Bárdos Mihály visszatérhet Diósgyőrbe?
– Egykori birkózónk a hét elején Miskolcon járt, hétfőn edzett is nálunk. Jelenleg a Vasas igazolt versenyzője, viszont szeretne hazatérni. Minden azon múlik, hogy a város képes-e segíteni az ötszörös világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok fizetésének az előteremtésében. Hangsúlyozom, tudomásom szerint nincsenek a valóságtól elrugaszkodott igényei, a klub viszont önmagában képtelen finanszírozni, ez meghaladná lehetőségeinket.
Doros L.
– Igen, ebben a korosztályban, vagyis a serdülőknél egészen jól állunk, nincs panaszra okunk. Összesen huszonkét gyereket küldtünk szőnyegre, mi képviseltettük magunkat a legnagyobb létszámban. Az eredmények azonban ezúttal elmaradtak a várakozástól. Igaz, nagyon belehúztunk a sorsolásnál, hiszen a későbbi győztes Vasassal, valamint a Dél-Zselic gárdájával kerültünk össze a csoportmérkőzések során. Az angyalföldieket legyőzhettük volna, egyetlen gyereken múlt a siker, de megbotlott. Végül is az első csapatunk a tizedik, a második meg a tizenkettedik helyen végzett.
– A többi korosztály előtt milyen feladatok sorjáznak az elkövetkezendő napokban?
– Ugyanennek a korosztálynak éppen most rendezik meg Budapesten a kötöttfogású versenyt. Oda csak egy csapattal utazunk, de az alsó két súlycsoportban, 42, valamint 46 kilogrammban ráadásul nem is lesz versenyzőnk. Utána jön az országos utánpótlás-bajnokság, amelyet már négy alkalommal is megnyertünk, hatszor a második helyen végeztünk az összesített pontversenyben. Az még nem dőlt el, hogy Miskolc vagy Törökszentmiklós ad otthont a viadalnak.
– Az utóbbi hetekben hallani lehetett a csarnokkal kapcsolatban különböző mendemondákat. Mi az alaphelyzet?
– A jelenlegi helyünkről el kell menni, ez eldöntött tény. Az új irodaházban már dolgoznak a büfé melletti helyiség átalakításán. A korábbi csarnok helyén műfüves pályát akarnak építeni, öltözőkkel együtt. A számunkra kijelölt terem hosszúságával nincs gond, viszont mindössze nyolc méter széles. Ott csak két szőnyeget tudunk elhelyezni, versenyek rendezésére meg egyáltalán nem alkalmas. Gazdaságilag talán jobban jár az egyesületünk, a szakmai munka azonban csorbát szenvedhet. Ugyanakkor tény, hogy a mostani csarnokunk meglehetősen lelakott, elhanyagolt állapotban van. Megoldatlan a fűtés, a szigetelés, beázik a tető, szóval balesetveszélyes.
– Mennyi a valóságalapja annak a híresztelésnek, hogy Deák Bárdos Mihály visszatérhet Diósgyőrbe?
– Egykori birkózónk a hét elején Miskolcon járt, hétfőn edzett is nálunk. Jelenleg a Vasas igazolt versenyzője, viszont szeretne hazatérni. Minden azon múlik, hogy a város képes-e segíteni az ötszörös világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok fizetésének az előteremtésében. Hangsúlyozom, tudomásom szerint nincsenek a valóságtól elrugaszkodott igényei, a klub viszont önmagában képtelen finanszírozni, ez meghaladná lehetőségeinket.
Doros L.