Miskolcon becsületsértő kifejezést használó, illetve erőszakkal fenyegető, Mezőkövesden előzetes szóváltást követően testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazó, míg Ózdon egy hónapja folyamatosan, telefonon keresztül megöléssel, illetve bántalmazással fenyegető elkövető ellen indított a napokban egy-egy ügyben zaklatás miatt eljárást a Miskolci-, a Mezőkövesdi-, valamint az Ózdi Rendőrkapitányság.
A zaklatás büntetőjogi fenyegetettségének 2008. január 1-ei bevezetésével a jogalkotó lényegében a súlyosabb jogsértéseket, a rendszeres vagy tartós háborgatást rendeli büntetni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a zaklató magatartása az idő múlásával általában egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami súlyos pszichés zavarokat okozhat, de adott esetben akár tulajdon vagy személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez is vezethet.
A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel – a rágalmazáshoz és becsületsértéshez hasonlóan – magánindítványra üldözendő, azaz büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.
A rendőrségi tapasztalatok szerint általában a volt házas- és élettársak, üzlettársak, szomszédok, munkatársak a zaklatás elkövetői, és sértettjei. Az elkövetőket sem életkor, sem iskolázottság szerint nem lehet kategorizálni. Azonban a sértettek túlnyomó részben a nők, a gyanúsítottak férfiak voltak, általában lezárt kapcsolatok tagjai zaklatják egymást.
A bűncselekmény kiváltó okai voltak elsősorban a felbomlott házasságokban a felek vitája a gyermekelhelyezésről, vagyonmegosztásról. A magánéleti kapcsolatok romlása, szakítások, szerelmi jellegű közeledések elutasítása is kiváltó oka volt a bűncselekményeknek. Több esetben munkahelyi, lakókörnyezeti rossz viszony, illetve vélt vagy valós sérelmek megtorlása, bosszú állt a háttérben. Kiváltó okként előfordult az üzleti élet okozta konfliktus, polgárjogi vagy polgári peres eljárás következtében fennálló ellenségeskedés. Ritkán szexuális motiváció állt a zaklatás hátterében, de előfordult, hogy az elkövető sem tudta meghatározni cselekménye okát.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendőrök 2008. év első tíz hónapjában összesen 189 zaklatási ügyben zárták le a nyomozást. A tapasztalatok szerint miután a sértett megtette a feljelentését és megindult a rendőrségi eljárás a gyanúsítottak általában tartózkodtak a további zaklató jellegű magatartások folytatásától.
Információs háttér – Btk. 176/A §:
„Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
A zaklatás büntetőjogi fenyegetettségének 2008. január 1-ei bevezetésével a jogalkotó lényegében a súlyosabb jogsértéseket, a rendszeres vagy tartós háborgatást rendeli büntetni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a zaklató magatartása az idő múlásával általában egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami súlyos pszichés zavarokat okozhat, de adott esetben akár tulajdon vagy személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez is vezethet.
A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel – a rágalmazáshoz és becsületsértéshez hasonlóan – magánindítványra üldözendő, azaz büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.
A rendőrségi tapasztalatok szerint általában a volt házas- és élettársak, üzlettársak, szomszédok, munkatársak a zaklatás elkövetői, és sértettjei. Az elkövetőket sem életkor, sem iskolázottság szerint nem lehet kategorizálni. Azonban a sértettek túlnyomó részben a nők, a gyanúsítottak férfiak voltak, általában lezárt kapcsolatok tagjai zaklatják egymást.
A bűncselekmény kiváltó okai voltak elsősorban a felbomlott házasságokban a felek vitája a gyermekelhelyezésről, vagyonmegosztásról. A magánéleti kapcsolatok romlása, szakítások, szerelmi jellegű közeledések elutasítása is kiváltó oka volt a bűncselekményeknek. Több esetben munkahelyi, lakókörnyezeti rossz viszony, illetve vélt vagy valós sérelmek megtorlása, bosszú állt a háttérben. Kiváltó okként előfordult az üzleti élet okozta konfliktus, polgárjogi vagy polgári peres eljárás következtében fennálló ellenségeskedés. Ritkán szexuális motiváció állt a zaklatás hátterében, de előfordult, hogy az elkövető sem tudta meghatározni cselekménye okát.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendőrök 2008. év első tíz hónapjában összesen 189 zaklatási ügyben zárták le a nyomozást. A tapasztalatok szerint miután a sértett megtette a feljelentését és megindult a rendőrségi eljárás a gyanúsítottak általában tartózkodtak a további zaklató jellegű magatartások folytatásától.
Információs háttér – Btk. 176/A §:
„Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”