Gazdusné Pankucsi Katalin részönkormányzati képviselő vezetésével helyi népszavazást kezdeményeznek, hogy az döntsön az ügyben. A két körzet orvosa közben kétféleképpen döntött, Varga Erzsébet hétfőtől már a centrumban rendel, míg Székely Annamária a tiltakozók mellé állt, és a maradás mellett foglal állást.
A csütörtöki fórumon dr. Mokrai Mihály alpolgármester, dr. Szalkai Iván városi főorvos és dr. Tompa Sándor, a terület országgyűlési képviselője – egyben Zámbó Tiborné önkormányzati képviselőt is képviselve, aki betegség miatt nem tudott jelen lenni – is megjelent, hogy válaszoljon a felmerülő kérdésekre. A helyi általános iskola aulájában nagyjából százötven helyi lakos előtt előbb egy kisfilmet vetítettek le az egészségügyi centrumok rendszeréről, majd dr. Mokrai Mihály arról beszélt, hogy a rendszer kialakítását közgyűlési döntés és a háziorvosok egyesületével történt egyeztetés előzte meg. Az egészségházakban korszerűbb eszközök, szakorvosi vizsgálatok, szűrések várják a lakosokat, rendkívüli esetekben pedig – előre meghatározott kvóta alapján –, azonnali beutalásra is van lehetőség. Az orvosok igényeinek megfelelően alakították ki a centrumokat, és az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy Miskolc az egyetlen, ahol az önkormányzat évi hatvan millió forinttal támogatja a háziorvosi ellátás rendszerét. Azt is megemlítette, hogy koholt vádak csupán azok a közszájon forgó pletykák, hogy valakinek, valakiknek tervei vannak a jelenlegi orvosi rendelő épületével, ott ugyanis az Iránytű Szociális Szakszolgálat kapna helyet, hogy a városrész idős emberei számára biztosítsanak ellátást. Dr. Mokrai Mihály beszélt arról is, hogy az adatok alapján a komlóstetőiek a felírt receptek nyolcvan százalékát a vasgyári rendelőintézetben lévő gyógyszertárban váltják ki, tehát az orvossal való találkozás után egyébként is lemennek oda.
Az alpolgármester bevezetője után a lakóké volt a szó, akik több ellenvéleményt is megfogalmaztak a körzetek elköltöztetése kapcsán. Ezek között szerepelt, hogy a betegek dolgát nem könnyíti meg a buszozás, méghozzá úgy, hogy félóránként jár csupán a tömegközlekedési eszköz. Ugyanakkor nem célszerű a forgalmat növelni ezzel. Járványos időszakban nem célszerű, hogy a centrumokban megforduló több száz, vagy ezer beteggel érintkezzenek. Volt, aki vitatta, hogy jobb ellátást kapna az egészségházban, és volt, aki inkább informatikai fejlesztést javasolt, ami lehetővé tenné a háziorvos számára a konzíliumot. Azzal sem értett mindenki egyet, hogy a szociális intézmény megvalósulása „megéri” háziorvosok költöztetését, amivel „veszélyeztetik az egészségügyi ellátást”.
Az első körben elhangzó kérdések megválaszolását dr. Szalkai Iván a kedvezőtlen és egyre romló egészségügyi adatok felsorolásával kezdte, a fórum résztvevői azonban beléfolytották a szót, és jó darabig csak zűrzavaros kiabálástól zengett az aula, míg végül dr. Székely Annamária csitította le az embereket, kérve, hogy hallgassák meg a válaszokat, hiszen „ezért vannak itt”, és a párbeszéd a célja a fórumnak. Végül Miskolc főorvosa elmondta, az önkormányzat célja, hogy tegyen valamit a romló adatok és egészségi állapot ellen. Ehhez a háziorvosokkal együtt kidolgoztak egy népegészségügyi programot, amelynek egy szegmense a centrumok létrehozása. A cél először is az, hogy leszűrjenek mindenkit, és kiderüljön, kinek mi baja van. Ezek az eredmények eljutnak a háziorvosokhoz, akik segítséget kapnak műszerekben is. Az egyik felszólaló azt sérelmezte, hogy sokat kellett várni szakrendelésen, amire a főorvos azt válaszolta, ez a rendszer hibája, és az ilyen eseteket jelenteni kell. Ezen a ponton „kitapsolták” dr. Szalkai Ivánt, hogy ne tudjon beszélni, és jó néhányan elindultak haza, miközben azt kiabálták a „semmiről beszél, ez nem válasz”. Újabb rövid zűrzavar után folytatta a főorvos a mondanivalóját, melyben megemlítette, hogy nyolcmillió forintot költöttek a vasgyári centrum kialakítására, és terveznek egy komoly pályázatot benyújtani a teljes épület felújítására.
Dr. Mokrai Mihály azzal kezdte a mondandóját, hogy nem érti a problémát és az indulatokat sem. Kijelentette, hogy maradhat az orvosi rendelő a helyén, de Miskolc nem olyan gazdag, hogy egy háziorvos számára több rendelőt tartson fenn. A komlóstetői rendelő bérleti díját, és rezsijét tehát dr. Székely Annamáriának kell finanszíroznia, ha május 31. után is marad.
Újabb lakosok hozzászólásai következtek, melynek során felvetették, hogy egy munkanélküli nem tud buszjegyet venni, hogy a kismamáknak is nehézséget okoz a centrumba utazás, és hogy inkább Komlóstető lakótelepi részére lenne ésszerű a rendelőt költöztetni.
Kifejtette a véleményét a két érintett, azaz a háziorvosok is. Dr. Székely Annamária a maradás mellett foglalva állást kijelentette, hogy már egy éve küzd a rendelő megtartásáért, véleménye szerint ugyanis az alapellátást oda kell vinni, ahol az emberek vannak. Felajánlotta, hogy a rendelőben áll rendelkezésre minden szűrővizsgálathoz, „ehhez nem kell népegészségügyi program”, ezt már régen csinálja. Kérte a városvezetést, hogy gondolja át a dolgot, vagy adjanak öt évet arra, hogy megnézzék, működik-e az egészségcentrum, és akkor ő is beköltözik, ha valóban hozza a várt eredményeket.
Dr. Varga Erzsébet elmondta, tizenhat éve került a körzetbe, és sokat dolgozott a rendelőért, hitelt vett fel, hogy berendezhesse, melynek csak pár hónapja fizette ki az utolsó részletét. Ennek megfelelően nem örült, amikor kiderült, hogy költözniük kéne, és noha először Székely doktornő a költözés mellett volt, ő volt, aki időt kért. Tavaly több egyeztetés történt, végül januárban beleegyeztek mindketten, hogy beköltöznek, csupán annyi kérésük volt, hogy külön rendelőjük legyen. Aztán februárban történt valami, és valaki felhívta telefonon, aki megfenyegette, amiért költözni akar. Két héttel a fórumot megelőzően pedig egy végső egyeztetésen Székely doktornőnek csak annyi volt a kérése, hogy saját maga tervezhesse meg a rendelőjét, és véglegesen is megegyeztek a költözésben. A kialakult helyzetet dr. Varga Erzsébet már nem minősítette, csak annyit jegyzett meg: a történeti hűség kedvéért mondta ezt el.
A vita még rövid ideig tartott, és több felszólaló is elismételte azt a véleményt, hogy maradnia kell a rendelőnek, ahogy dr. Mokrai Mihály is elismételte: maradhat, a már említett feltételekkel.
Dr. Szalkai Iván írása a témával kapcsolatban
A csütörtöki fórumon dr. Mokrai Mihály alpolgármester, dr. Szalkai Iván városi főorvos és dr. Tompa Sándor, a terület országgyűlési képviselője – egyben Zámbó Tiborné önkormányzati képviselőt is képviselve, aki betegség miatt nem tudott jelen lenni – is megjelent, hogy válaszoljon a felmerülő kérdésekre. A helyi általános iskola aulájában nagyjából százötven helyi lakos előtt előbb egy kisfilmet vetítettek le az egészségügyi centrumok rendszeréről, majd dr. Mokrai Mihály arról beszélt, hogy a rendszer kialakítását közgyűlési döntés és a háziorvosok egyesületével történt egyeztetés előzte meg. Az egészségházakban korszerűbb eszközök, szakorvosi vizsgálatok, szűrések várják a lakosokat, rendkívüli esetekben pedig – előre meghatározott kvóta alapján –, azonnali beutalásra is van lehetőség. Az orvosok igényeinek megfelelően alakították ki a centrumokat, és az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy Miskolc az egyetlen, ahol az önkormányzat évi hatvan millió forinttal támogatja a háziorvosi ellátás rendszerét. Azt is megemlítette, hogy koholt vádak csupán azok a közszájon forgó pletykák, hogy valakinek, valakiknek tervei vannak a jelenlegi orvosi rendelő épületével, ott ugyanis az Iránytű Szociális Szakszolgálat kapna helyet, hogy a városrész idős emberei számára biztosítsanak ellátást. Dr. Mokrai Mihály beszélt arról is, hogy az adatok alapján a komlóstetőiek a felírt receptek nyolcvan százalékát a vasgyári rendelőintézetben lévő gyógyszertárban váltják ki, tehát az orvossal való találkozás után egyébként is lemennek oda.
Az alpolgármester bevezetője után a lakóké volt a szó, akik több ellenvéleményt is megfogalmaztak a körzetek elköltöztetése kapcsán. Ezek között szerepelt, hogy a betegek dolgát nem könnyíti meg a buszozás, méghozzá úgy, hogy félóránként jár csupán a tömegközlekedési eszköz. Ugyanakkor nem célszerű a forgalmat növelni ezzel. Járványos időszakban nem célszerű, hogy a centrumokban megforduló több száz, vagy ezer beteggel érintkezzenek. Volt, aki vitatta, hogy jobb ellátást kapna az egészségházban, és volt, aki inkább informatikai fejlesztést javasolt, ami lehetővé tenné a háziorvos számára a konzíliumot. Azzal sem értett mindenki egyet, hogy a szociális intézmény megvalósulása „megéri” háziorvosok költöztetését, amivel „veszélyeztetik az egészségügyi ellátást”.
Az első körben elhangzó kérdések megválaszolását dr. Szalkai Iván a kedvezőtlen és egyre romló egészségügyi adatok felsorolásával kezdte, a fórum résztvevői azonban beléfolytották a szót, és jó darabig csak zűrzavaros kiabálástól zengett az aula, míg végül dr. Székely Annamária csitította le az embereket, kérve, hogy hallgassák meg a válaszokat, hiszen „ezért vannak itt”, és a párbeszéd a célja a fórumnak. Végül Miskolc főorvosa elmondta, az önkormányzat célja, hogy tegyen valamit a romló adatok és egészségi állapot ellen. Ehhez a háziorvosokkal együtt kidolgoztak egy népegészségügyi programot, amelynek egy szegmense a centrumok létrehozása. A cél először is az, hogy leszűrjenek mindenkit, és kiderüljön, kinek mi baja van. Ezek az eredmények eljutnak a háziorvosokhoz, akik segítséget kapnak műszerekben is. Az egyik felszólaló azt sérelmezte, hogy sokat kellett várni szakrendelésen, amire a főorvos azt válaszolta, ez a rendszer hibája, és az ilyen eseteket jelenteni kell. Ezen a ponton „kitapsolták” dr. Szalkai Ivánt, hogy ne tudjon beszélni, és jó néhányan elindultak haza, miközben azt kiabálták a „semmiről beszél, ez nem válasz”. Újabb rövid zűrzavar után folytatta a főorvos a mondanivalóját, melyben megemlítette, hogy nyolcmillió forintot költöttek a vasgyári centrum kialakítására, és terveznek egy komoly pályázatot benyújtani a teljes épület felújítására.
Dr. Mokrai Mihály azzal kezdte a mondandóját, hogy nem érti a problémát és az indulatokat sem. Kijelentette, hogy maradhat az orvosi rendelő a helyén, de Miskolc nem olyan gazdag, hogy egy háziorvos számára több rendelőt tartson fenn. A komlóstetői rendelő bérleti díját, és rezsijét tehát dr. Székely Annamáriának kell finanszíroznia, ha május 31. után is marad.
Újabb lakosok hozzászólásai következtek, melynek során felvetették, hogy egy munkanélküli nem tud buszjegyet venni, hogy a kismamáknak is nehézséget okoz a centrumba utazás, és hogy inkább Komlóstető lakótelepi részére lenne ésszerű a rendelőt költöztetni.
Kifejtette a véleményét a két érintett, azaz a háziorvosok is. Dr. Székely Annamária a maradás mellett foglalva állást kijelentette, hogy már egy éve küzd a rendelő megtartásáért, véleménye szerint ugyanis az alapellátást oda kell vinni, ahol az emberek vannak. Felajánlotta, hogy a rendelőben áll rendelkezésre minden szűrővizsgálathoz, „ehhez nem kell népegészségügyi program”, ezt már régen csinálja. Kérte a városvezetést, hogy gondolja át a dolgot, vagy adjanak öt évet arra, hogy megnézzék, működik-e az egészségcentrum, és akkor ő is beköltözik, ha valóban hozza a várt eredményeket.
Dr. Varga Erzsébet elmondta, tizenhat éve került a körzetbe, és sokat dolgozott a rendelőért, hitelt vett fel, hogy berendezhesse, melynek csak pár hónapja fizette ki az utolsó részletét. Ennek megfelelően nem örült, amikor kiderült, hogy költözniük kéne, és noha először Székely doktornő a költözés mellett volt, ő volt, aki időt kért. Tavaly több egyeztetés történt, végül januárban beleegyeztek mindketten, hogy beköltöznek, csupán annyi kérésük volt, hogy külön rendelőjük legyen. Aztán februárban történt valami, és valaki felhívta telefonon, aki megfenyegette, amiért költözni akar. Két héttel a fórumot megelőzően pedig egy végső egyeztetésen Székely doktornőnek csak annyi volt a kérése, hogy saját maga tervezhesse meg a rendelőjét, és véglegesen is megegyeztek a költözésben. A kialakult helyzetet dr. Varga Erzsébet már nem minősítette, csak annyit jegyzett meg: a történeti hűség kedvéért mondta ezt el.
A vita még rövid ideig tartott, és több felszólaló is elismételte azt a véleményt, hogy maradnia kell a rendelőnek, ahogy dr. Mokrai Mihály is elismételte: maradhat, a már említett feltételekkel.
Dr. Szalkai Iván írása a témával kapcsolatban