Százhúsz éve, 1889. március 31-én húzták fel a francia nemzeti zászlót a párizsi Mars-mezőn az Eiffel-torony csúcsára, ezzel felavatták a francia forradalom centenáriumán rendezett világkiállítás szenzációját. A karcsú építmény akkor berzenkedést váltott ki sokakból, mára azonban a francia főváros jelképe és a világ egyik legismertebb építménye lett.
Az építő, Gustav Eiffel irodája részt vett egyebek között a Panama-csatorna és a budapesti nyugati pályaudvar tervezésében, nevét mégis legértelmetlenebb építménye tette halhatatlanná. Eiffel már az 1888-as barcelonai világkiállítás szervezőit megkereste, de azok túl drágának és "különösnek" találták a tornyot és elutasították.
Ezután a párizsi világkiállítás pályázatára nyújtotta be a Maurice Koechlin svájci építészmérnök készítette terveket és hétszáz ajánlat közül az övét választották ki. Az építkezés 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, a háromezer munkás két és félmillió szegeccsel illesztette össze a 18 038 vasdarabot.
A terv komoly ellenérzéseket keltett, egy anekdota szerint a leghevesebb ellenzők közé tartozó Maupassant a torony elkészülte után minden nap annak vendéglőjében ebédelt - mert szavai szerint ez az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látszik az építmény.
A helyzet azóta változott, az Eiffel-tornyot műalkotásnak is tekintik, s ritka az a Párizsban játszódó film, ahol az ablakban ne rémlene fel jellegzetes sziluettje.
Az Eiffel-torony 1930-ig, az Empire State Building elkészültéig a világ legmagasabb épülete volt, 300 (a torony tetején található antennával 324) méteres magassága egy 80-emeletes háznak felel meg. Súlya 10 ezer tonna, magassága a hőingadozás következtében 18 centiméterrel változhat, erős szélben 6-7 centiméter a kilengése. Három fogadószintjén éttermek, bárok, boltok kaptak helyet, az 57 méter magas első emeletre 328, a 115 méter magas másodikra további 340 lépcsőfok vezet fel, a 276 méter magas harmadik szintre csak lift visz fel. A felvonók minden évben 100 ezer kilométert tesznek meg, s minden évben két tonna papírt használnak fel a belépőjegyek nyomtatásához.
Évente 55 millió frankot költenek liftcserére és egyéb karbantartásra, az acélszerkezetet hétévente teljesen átfestik. Az Eiffel-tornyot évente több mint hatmillióan keresik fel, eddig több mint 230 millióan váltottak ide jegyet. A torony a világ leglátogatottabb fizetős műemléke, s a világviszonylatban legtöbb turistát fogadó Franciaország egyik fő látványossága.
Az építő, Gustav Eiffel irodája részt vett egyebek között a Panama-csatorna és a budapesti nyugati pályaudvar tervezésében, nevét mégis legértelmetlenebb építménye tette halhatatlanná. Eiffel már az 1888-as barcelonai világkiállítás szervezőit megkereste, de azok túl drágának és "különösnek" találták a tornyot és elutasították.
Ezután a párizsi világkiállítás pályázatára nyújtotta be a Maurice Koechlin svájci építészmérnök készítette terveket és hétszáz ajánlat közül az övét választották ki. Az építkezés 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, a háromezer munkás két és félmillió szegeccsel illesztette össze a 18 038 vasdarabot.
A terv komoly ellenérzéseket keltett, egy anekdota szerint a leghevesebb ellenzők közé tartozó Maupassant a torony elkészülte után minden nap annak vendéglőjében ebédelt - mert szavai szerint ez az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látszik az építmény.
A helyzet azóta változott, az Eiffel-tornyot műalkotásnak is tekintik, s ritka az a Párizsban játszódó film, ahol az ablakban ne rémlene fel jellegzetes sziluettje.
Az Eiffel-torony 1930-ig, az Empire State Building elkészültéig a világ legmagasabb épülete volt, 300 (a torony tetején található antennával 324) méteres magassága egy 80-emeletes háznak felel meg. Súlya 10 ezer tonna, magassága a hőingadozás következtében 18 centiméterrel változhat, erős szélben 6-7 centiméter a kilengése. Három fogadószintjén éttermek, bárok, boltok kaptak helyet, az 57 méter magas első emeletre 328, a 115 méter magas másodikra további 340 lépcsőfok vezet fel, a 276 méter magas harmadik szintre csak lift visz fel. A felvonók minden évben 100 ezer kilométert tesznek meg, s minden évben két tonna papírt használnak fel a belépőjegyek nyomtatásához.
Évente 55 millió frankot költenek liftcserére és egyéb karbantartásra, az acélszerkezetet hétévente teljesen átfestik. Az Eiffel-tornyot évente több mint hatmillióan keresik fel, eddig több mint 230 millióan váltottak ide jegyet. A torony a világ leglátogatottabb fizetős műemléke, s a világviszonylatban legtöbb turistát fogadó Franciaország egyik fő látványossága.