A hagyományos fogyasztói ügyletek a kereskedő üzlethelyiségében, a kereskedővel való személyes találkozás során köttetnek meg, amely során a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy kezébe vegye a terméket, és azt összehasonlítsa más hasonló áruval. E tradicionális ügyletkötési és kereskedelmi forma mellett a technikai, különösen az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően az internetes áruházak alkotják a kiskereskedelmi értékesítési csatornák legújabb irányait. Az online vásárlás, mint a távollévők közötti szerződések sajátos típusa hazánkban is nagy népszerűségnek örvend a fogyasztók körében, és a kiskereskedelmi forgalom egyre nagyobb százalékát teszi ki.
A távolsági kereskedelem a fogyasztók számára több előnnyel jár. Többek között időt és energiát megspórolva, otthonról vásárolhatják meg a kiválasztott árut, valamint földrajzi távolság, mozgáskorlátozottság vagy betegség ellenére is kényelmesen vásárolhatnak nyitvatartási időre tekintet nélkül a nap 24 órájában, hiszen nem kell személyesen felkeresniük a kereskedő üzlethelyiségét.
A távollévők között kötött ügyletek nemcsak előnyökkel járnak a fogyasztók számára, hanem bizonyos mértékű kockázattal is. Az online vásárlások során fokozottan fennáll a meggondolatlan szerződéskötés lehetősége, tekintettel arra, hogy a távolsági ügyletkötés sajátosságaiból adódóan a szerződést kötő felek nincsenek egyidejűleg és fizikailag jelen az ügyletkötésnél, ezért a fogyasztó kiszolgáltatottabb helyzetben van, és kettős információs hiányban szenved.
Egyrészt a fogyasztó rendelkezésére csak csekély információ áll a termékről, nem tudja a terméket megvizsgálni, felpróbálni, valamint ellenőrizni, hogy az áruról állított tulajdonságok ténylegesen megfelelnek-e a valóságnak. Másrészt szintén különösen fontos, hogy a fogyasztó megfelelő információkkal rendelkezzen a másik szerződő partnerről annak létezése és a gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága tekintetében.
A szerződést kötő felek gazdasági helyzetének egyensúlytalanságából fakadóan védeni kell az adott helyzetben speciális szakismeret nélkül eljáró fogyasztót, ezért a hatályos jogszabályi előírások a fogyasztóval szerződő félnek a szerződéskötést megelőzően és a szerződés teljesítése során nyújtandó információs és tájékoztatási kötelezettséget határoznak meg a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében.
Az új értékesítési technikák kiemelt feladatokat rónak a fogyasztóvédelmi hatóságra is. A technikai fejlődéssel a hatóságoknak is lépést kell tartaniuk, fokozottan ellenőrizve a webáruházak tevékenységét és a szolgáltatókat terhelő tájékoztatási kötelezettség betartását annak megelőzése érdekében, hogy a vállalkozásokban az a képzet alakuljon ki, hogy az Internet egy jogmentes tér, ahol a hatóságok felügyeletét elkerülve folytatható kereskedelmi tevékenység.
2007-ben az országosan ellenőrzött 215 webáruháznál 193 alkalommal esett kifogásolás alá a honlapok tartalma és a szolgáltatók tevékenysége, azaz a vizsgált webáruházak 90%-a elmulasztotta vagy hiányosan teljesítette a jogszabályok által a fogyasztók védelme érdekében előírt tájékoztatási kötelezettséget.
A 2008-ban ellenőrzött 203 webáruházból 177 esetében került sor hiányos vagy nem jogszabályszerű tájékoztatás megállapítására, így az összesített kifogásolási arány a 2007-es 90%-ról némileg javulást mutatva – de még mindig kirívóan magas arányt elérve – 87,2%-ra csökkent.
A kiemelkedően magas kifogásolási arány, a szolgáltatók jogismeretének hiánya, valamint a webáruházak folyamatosan növekedő száma szükségessé teszi, hogy 2009-ban is országos témavizsgálat keretében kerüljön sor az elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére. Ily módon a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatos jelenléte a virtuális valóságban hozzájárulhat a fogyasztók érdekeinek védelméhez ezen a fogyasztóvédelmi szempontból különösen érzékeny területen is. Az ellenőrzések kizárólagos tárgyai és kizárólagos helyszínei az elektronikus kereskedelmi tevékenység, a virtuális értékesítés leggyakoribb és legelterjedtebb megjelenési formájának, a klasszikus webáruházaknak (más néven virtuális üzlet, webshop, online shop, e-üzlet, netbolt) az ellenőrzései lesznek.
Az ellenőrzések során vizsgálandó szempontok:
1. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módja. Bármely távértékesítési szerződés megkötése előtt a gazdálkodó szervezetnek a saját jogalanyiságára vonatkozó adatokat kell megismerhetővé tennie a fogyasztók általi beazonosíthatósága érdekében, hiszen a szerződéskötés során a fogyasztó nem kerül közvetlenül kapcsolatba a kereskedővel, nem tud meggyőződni annak tényleges létezéséről. A fogyasztónak egy internetes oldalra való belépéskor tudnia kell, hogy – amennyiben szerződéskötésre határozza el magát – mely kereskedővel fog kapcsolatban állni, aki a szerződést teljesíteni fogja.
Az átláthatóság érvényesülését és a közérdek védelmét célozzák az Ektv. 4. §-ának rendelkezései, amelyek szerint a szolgáltató köteles közzétenni közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább az alábbi adatokat.
• a szolgáltató nevét (Ektv. 4. § a) pont);
• a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét (Ektv. 4. § b) pont);
• a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési (e-mail) címét (Ektv. 4. § c) pont);
• a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy más hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vételi (cégjegyzék) számot (Ektv. 4. § d) pont);
• a tevékenységet engedélyező hatóság megnevezését és az engedély számát (Ektv. 4. § e) pont);
• a szolgáltató adószámát, amennyiben a szolgáltató ÁFA alany (Ektv. 4. § f) pont).
A honlapon közzétett ezen adatok megkönnyítik a fogyasztók számára a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételt és a fogyasztó esetleges jogérvényesítését.
2. Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó előzetes tájékoztatás és az elektronikus szerződéskötés technikai feltételei. Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről szóló tájékoztatás. Az adatbeviteli hibák kijavításáról szóló tájékoztatás . A szerződés nyelvéről szóló tájékoztatás.
3. Az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól szóló előzetes tájékoztatás biztosítása a honlapon.
4. Az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről szóló előzetes tájékoztatás.
5. A járulékos költségekről szóló előzetes tájékoztatás.
6. A fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás megléte.
7. Az elállási jogról szóló előzetes tájékoztatás.
8. A fogyasztói jogérvényesítésről szóló tájékoztatás.
Az ellenőrzések során a fenti szempontok figyelembevétele mellett a vizsgálat alá vett web áruházakból próbarendelésekkel is meggyőződnek a jogszerű működésről.
A távolsági kereskedelem a fogyasztók számára több előnnyel jár. Többek között időt és energiát megspórolva, otthonról vásárolhatják meg a kiválasztott árut, valamint földrajzi távolság, mozgáskorlátozottság vagy betegség ellenére is kényelmesen vásárolhatnak nyitvatartási időre tekintet nélkül a nap 24 órájában, hiszen nem kell személyesen felkeresniük a kereskedő üzlethelyiségét.
A távollévők között kötött ügyletek nemcsak előnyökkel járnak a fogyasztók számára, hanem bizonyos mértékű kockázattal is. Az online vásárlások során fokozottan fennáll a meggondolatlan szerződéskötés lehetősége, tekintettel arra, hogy a távolsági ügyletkötés sajátosságaiból adódóan a szerződést kötő felek nincsenek egyidejűleg és fizikailag jelen az ügyletkötésnél, ezért a fogyasztó kiszolgáltatottabb helyzetben van, és kettős információs hiányban szenved.
Egyrészt a fogyasztó rendelkezésére csak csekély információ áll a termékről, nem tudja a terméket megvizsgálni, felpróbálni, valamint ellenőrizni, hogy az áruról állított tulajdonságok ténylegesen megfelelnek-e a valóságnak. Másrészt szintén különösen fontos, hogy a fogyasztó megfelelő információkkal rendelkezzen a másik szerződő partnerről annak létezése és a gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága tekintetében.
A szerződést kötő felek gazdasági helyzetének egyensúlytalanságából fakadóan védeni kell az adott helyzetben speciális szakismeret nélkül eljáró fogyasztót, ezért a hatályos jogszabályi előírások a fogyasztóval szerződő félnek a szerződéskötést megelőzően és a szerződés teljesítése során nyújtandó információs és tájékoztatási kötelezettséget határoznak meg a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében.
Az új értékesítési technikák kiemelt feladatokat rónak a fogyasztóvédelmi hatóságra is. A technikai fejlődéssel a hatóságoknak is lépést kell tartaniuk, fokozottan ellenőrizve a webáruházak tevékenységét és a szolgáltatókat terhelő tájékoztatási kötelezettség betartását annak megelőzése érdekében, hogy a vállalkozásokban az a képzet alakuljon ki, hogy az Internet egy jogmentes tér, ahol a hatóságok felügyeletét elkerülve folytatható kereskedelmi tevékenység.
2007-ben az országosan ellenőrzött 215 webáruháznál 193 alkalommal esett kifogásolás alá a honlapok tartalma és a szolgáltatók tevékenysége, azaz a vizsgált webáruházak 90%-a elmulasztotta vagy hiányosan teljesítette a jogszabályok által a fogyasztók védelme érdekében előírt tájékoztatási kötelezettséget.
A 2008-ban ellenőrzött 203 webáruházból 177 esetében került sor hiányos vagy nem jogszabályszerű tájékoztatás megállapítására, így az összesített kifogásolási arány a 2007-es 90%-ról némileg javulást mutatva – de még mindig kirívóan magas arányt elérve – 87,2%-ra csökkent.
A kiemelkedően magas kifogásolási arány, a szolgáltatók jogismeretének hiánya, valamint a webáruházak folyamatosan növekedő száma szükségessé teszi, hogy 2009-ban is országos témavizsgálat keretében kerüljön sor az elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére. Ily módon a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatos jelenléte a virtuális valóságban hozzájárulhat a fogyasztók érdekeinek védelméhez ezen a fogyasztóvédelmi szempontból különösen érzékeny területen is. Az ellenőrzések kizárólagos tárgyai és kizárólagos helyszínei az elektronikus kereskedelmi tevékenység, a virtuális értékesítés leggyakoribb és legelterjedtebb megjelenési formájának, a klasszikus webáruházaknak (más néven virtuális üzlet, webshop, online shop, e-üzlet, netbolt) az ellenőrzései lesznek.
Az ellenőrzések során vizsgálandó szempontok:
1. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módja. Bármely távértékesítési szerződés megkötése előtt a gazdálkodó szervezetnek a saját jogalanyiságára vonatkozó adatokat kell megismerhetővé tennie a fogyasztók általi beazonosíthatósága érdekében, hiszen a szerződéskötés során a fogyasztó nem kerül közvetlenül kapcsolatba a kereskedővel, nem tud meggyőződni annak tényleges létezéséről. A fogyasztónak egy internetes oldalra való belépéskor tudnia kell, hogy – amennyiben szerződéskötésre határozza el magát – mely kereskedővel fog kapcsolatban állni, aki a szerződést teljesíteni fogja.
Az átláthatóság érvényesülését és a közérdek védelmét célozzák az Ektv. 4. §-ának rendelkezései, amelyek szerint a szolgáltató köteles közzétenni közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább az alábbi adatokat.
• a szolgáltató nevét (Ektv. 4. § a) pont);
• a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét (Ektv. 4. § b) pont);
• a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési (e-mail) címét (Ektv. 4. § c) pont);
• a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy más hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vételi (cégjegyzék) számot (Ektv. 4. § d) pont);
• a tevékenységet engedélyező hatóság megnevezését és az engedély számát (Ektv. 4. § e) pont);
• a szolgáltató adószámát, amennyiben a szolgáltató ÁFA alany (Ektv. 4. § f) pont).
A honlapon közzétett ezen adatok megkönnyítik a fogyasztók számára a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételt és a fogyasztó esetleges jogérvényesítését.
2. Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó előzetes tájékoztatás és az elektronikus szerződéskötés technikai feltételei. Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről szóló tájékoztatás. Az adatbeviteli hibák kijavításáról szóló tájékoztatás . A szerződés nyelvéről szóló tájékoztatás.
3. Az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól szóló előzetes tájékoztatás biztosítása a honlapon.
4. Az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről szóló előzetes tájékoztatás.
5. A járulékos költségekről szóló előzetes tájékoztatás.
6. A fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás megléte.
7. Az elállási jogról szóló előzetes tájékoztatás.
8. A fogyasztói jogérvényesítésről szóló tájékoztatás.
Az ellenőrzések során a fenti szempontok figyelembevétele mellett a vizsgálat alá vett web áruházakból próbarendelésekkel is meggyőződnek a jogszerű működésről.