Lerobbant, szürke, elmaradott, a nyugathoz képest "kevésbé egészséges", ugyanakkor felfedezetlen, egzotikus és izgalmas - ezzel a posztszocialista Kelet-Európáról kialakult képpel azonosítja a külföldiek többsége Magyarországot. Minél távolabb élnek, annál homályosabban gondolkodnak rólunk - derül ki a Magyar Turizmus Zrt. (MT) legutóbbi, 2003-2005-ben készült átfogó kutatásából.
Miközben a volt szocialista országok lakói jobban ismerik és pozitívabban ítélik meg Magyarországot, mint mások, Nyugat-Európában Magyarorzágról nem él karakteres kép, legfeljebb Budapestről - foglalta össze a felmérés eredményeit Szűcs Balázs, az MT marketingigazgatója. Igaz, az EU-csatlakozás szerinte sokat dobott Magyarország "általános ismertségén", ami azt jelenti, hogy a többség legalább megtanulta, hogy hol van Magyarország, és hogy "eszik-e vagy isszák". A magyar állam a környező országokhoz képest mindig is keveset költött a kulturális megjelenésre külföldön, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint. A külföldi könyvtárakban például nagyon szegényes a magyar vonatkozású könyvállomány. Jellemző, hogy Csontváry például katasztrofálisan alulértékelt a Lajtán túl, és bár Liszt Ferenc nevét mindenütt ismerik, de sokkal inkább Franz Lisztként - azt kevesen tudják róla, hogy magyar volt - sorolta a főigazgató.Több kormányzati háttérintézmény - az MT mellett az ITD Hungary, az Agrármarketing Centrum, a külügyi szervezetek, vagy a külföldi magyar kulturális intézet-hálózat - is foglalkozik Magyarország népszerűsítésével, de a marketing-szakemberek szerint ez eddig kampányszerűen és esetlegesen történt, a kommunikációt nem hangolták össze. Ezen a helyzeten akar változtatni a kormány a közelmúltban megalakult Országmárka Tanáccsal, amelybe független szakértőket kértek fel. A tanács a tervek szerint őszre elkészít egy hosszútávú stratégiát, amelyre támaszkodva neki lehet majd fogni a módszeres országmárka-építésnek.
Miközben a volt szocialista országok lakói jobban ismerik és pozitívabban ítélik meg Magyarországot, mint mások, Nyugat-Európában Magyarorzágról nem él karakteres kép, legfeljebb Budapestről - foglalta össze a felmérés eredményeit Szűcs Balázs, az MT marketingigazgatója. Igaz, az EU-csatlakozás szerinte sokat dobott Magyarország "általános ismertségén", ami azt jelenti, hogy a többség legalább megtanulta, hogy hol van Magyarország, és hogy "eszik-e vagy isszák". A magyar állam a környező országokhoz képest mindig is keveset költött a kulturális megjelenésre külföldön, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint. A külföldi könyvtárakban például nagyon szegényes a magyar vonatkozású könyvállomány. Jellemző, hogy Csontváry például katasztrofálisan alulértékelt a Lajtán túl, és bár Liszt Ferenc nevét mindenütt ismerik, de sokkal inkább Franz Lisztként - azt kevesen tudják róla, hogy magyar volt - sorolta a főigazgató.Több kormányzati háttérintézmény - az MT mellett az ITD Hungary, az Agrármarketing Centrum, a külügyi szervezetek, vagy a külföldi magyar kulturális intézet-hálózat - is foglalkozik Magyarország népszerűsítésével, de a marketing-szakemberek szerint ez eddig kampányszerűen és esetlegesen történt, a kommunikációt nem hangolták össze. Ezen a helyzeten akar változtatni a kormány a közelmúltban megalakult Országmárka Tanáccsal, amelybe független szakértőket kértek fel. A tanács a tervek szerint őszre elkészít egy hosszútávú stratégiát, amelyre támaszkodva neki lehet majd fogni a módszeres országmárka-építésnek.