A korábban virító növények közül a mogyoró és az éger pollenszórása az elmúlt héten alacsony, illetve helyenként közepes mennyiségben volt jelen a levegőben. A hirtelen meleg időjárásnak köszönhetően egyre több tavasszal virító fa is megkezdte virágzását. Kovácsné Bocsor Krisztina, sajtóreferens, ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete
– A fűzfa az elmúlt héten leginkább alacsony mennyiségben szórta virágporát, a tiszafafélék közepes mennyiségben, a kőris pollenszórása a hétvégére megerősödött. A kevésbé allergén nyárfa pollenkoncentrációja a hét végérére magassá vált, és még már megjelentek nyírfa virágporai is a levegőben.
Most a nyírfa szórja...
Hetente készít pollenjelentéseket az ÁNTSZ. Idén az elhúzódó hideg miatt a korán virító növények (mogyoró, éger) pollenszórása még tartósan alacsony, a kevésbé allergén tiszafa pollenkoncentrációja helyenként már eléri a nagyon magas szintet. A „pollentámadás” általában március közepén jelentkezik először, márciusban-áprilisban a fák, májusban-júniusban a füvek, júliusban a gyomnövények, augusztusban pedig a parlagfű a felelős a legtöbb allergiás panaszért. Most a nyírfa időszakában ennek a növénynek a pollenje található meg a legnagyobb mennyiségben a levegőben.
Pollencsapda
Az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézetében pollencsapda működik, amelynek eredményeit naponta olvassák le. A jelentést hetente összegzi az intézet biológusa.
Az eredmény megfelelő előkészítő munka után olvasható le. A csapdába a csíkokat előbb lecserélik, majd az előző napi anyagot tárgylemezre helyezik, megfestik – így jobban látszódnak a mikroszkóp alatt a pollenek.
Idén február közepén kezdődött az allergiakeltő növények szezonja a mogyoró, illetve az éger virágzásával. Most elsősorban a tavasszal virító fák okozzák a kellemetlen tüneteket.
E növények felelősek a tipikus allergiás reakciókért, nyálkahártya-duzzanatért, orrfolyásért, tüsszögésért. 30 évvel ezelőtt még alig ismert fogalomnak számított az allergia, ma Magyarországon már a lakosság egynegyede érintett. A folyamatos környezetszennyezés nagymértékben legyengítette immunrendszerünket, és testünk méregtelenítése sem olyan, mint egykor. Nem beszélve arról, hogy ivóvizeink és élelmiszereink is tele vannak mesterséges anyagokkal. Március végétől a különböző fűfélék (például gyermekláncfű), április elejétől a kőris és a gyertyán a felelős a panaszokért. Ekkor éri el a virágzás csúcsát a juhar és a fűzfa is. Április közepén kezdődik a pázsitfűfélék, a hárs, valamint a lándzsás útifű, április végén pedig a tölgy virágzása.
Csökkenthetjük a terhelő pollenszámot, ha rendben tartjuk környezetünket, és lehetőségeink szerint irtjuk a vadon lévő gazokat. A mogyoró, éger és tiszafafélékre allergiások számára máris megkezdődött a pollenszezon. A tüsszögés, orrdugulás és szemviszketés kellemetlen tünetei megelőzhetőek, de legalábbis enyhíthetőek, ha már most felkészülünk kezelésükre. Az allergia jelei az orrfújás, köhögés és tüsszögés nagyon hasonlóak lehetnek a megfázás tüneteihez. Így, aki nem sejti magáról, hogy allergiás, azt hiheti, csupán egy enyhe náthát szedett össze. Attól függően, hogy az allergiás reakció mely szervben történik, egyéb tünetek is jelentkezhetnek: például a légutak és a szem gyulladása, könnyezés, nehézlégzés, vagy a bőrön megjelenő kiütések és elváltozások. Színezi a klinikai tüneteket a szájpad- és szemviszketés. Ezek a tünetek már okot adnak egy alaposabb kivizsgálásra.
Forrás: Miskolc Televízióá- Varga Viktória
– A fűzfa az elmúlt héten leginkább alacsony mennyiségben szórta virágporát, a tiszafafélék közepes mennyiségben, a kőris pollenszórása a hétvégére megerősödött. A kevésbé allergén nyárfa pollenkoncentrációja a hét végérére magassá vált, és még már megjelentek nyírfa virágporai is a levegőben.
Most a nyírfa szórja...
Hetente készít pollenjelentéseket az ÁNTSZ. Idén az elhúzódó hideg miatt a korán virító növények (mogyoró, éger) pollenszórása még tartósan alacsony, a kevésbé allergén tiszafa pollenkoncentrációja helyenként már eléri a nagyon magas szintet. A „pollentámadás” általában március közepén jelentkezik először, márciusban-áprilisban a fák, májusban-júniusban a füvek, júliusban a gyomnövények, augusztusban pedig a parlagfű a felelős a legtöbb allergiás panaszért. Most a nyírfa időszakában ennek a növénynek a pollenje található meg a legnagyobb mennyiségben a levegőben.
Pollencsapda
Az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézetében pollencsapda működik, amelynek eredményeit naponta olvassák le. A jelentést hetente összegzi az intézet biológusa.
Az eredmény megfelelő előkészítő munka után olvasható le. A csapdába a csíkokat előbb lecserélik, majd az előző napi anyagot tárgylemezre helyezik, megfestik – így jobban látszódnak a mikroszkóp alatt a pollenek.
Idén február közepén kezdődött az allergiakeltő növények szezonja a mogyoró, illetve az éger virágzásával. Most elsősorban a tavasszal virító fák okozzák a kellemetlen tüneteket.
E növények felelősek a tipikus allergiás reakciókért, nyálkahártya-duzzanatért, orrfolyásért, tüsszögésért. 30 évvel ezelőtt még alig ismert fogalomnak számított az allergia, ma Magyarországon már a lakosság egynegyede érintett. A folyamatos környezetszennyezés nagymértékben legyengítette immunrendszerünket, és testünk méregtelenítése sem olyan, mint egykor. Nem beszélve arról, hogy ivóvizeink és élelmiszereink is tele vannak mesterséges anyagokkal. Március végétől a különböző fűfélék (például gyermekláncfű), április elejétől a kőris és a gyertyán a felelős a panaszokért. Ekkor éri el a virágzás csúcsát a juhar és a fűzfa is. Április közepén kezdődik a pázsitfűfélék, a hárs, valamint a lándzsás útifű, április végén pedig a tölgy virágzása.
Csökkenthetjük a terhelő pollenszámot, ha rendben tartjuk környezetünket, és lehetőségeink szerint irtjuk a vadon lévő gazokat. A mogyoró, éger és tiszafafélékre allergiások számára máris megkezdődött a pollenszezon. A tüsszögés, orrdugulás és szemviszketés kellemetlen tünetei megelőzhetőek, de legalábbis enyhíthetőek, ha már most felkészülünk kezelésükre. Az allergia jelei az orrfújás, köhögés és tüsszögés nagyon hasonlóak lehetnek a megfázás tüneteihez. Így, aki nem sejti magáról, hogy allergiás, azt hiheti, csupán egy enyhe náthát szedett össze. Attól függően, hogy az allergiás reakció mely szervben történik, egyéb tünetek is jelentkezhetnek: például a légutak és a szem gyulladása, könnyezés, nehézlégzés, vagy a bőrön megjelenő kiütések és elváltozások. Színezi a klinikai tüneteket a szájpad- és szemviszketés. Ezek a tünetek már okot adnak egy alaposabb kivizsgálásra.
Forrás: Miskolc Televízióá- Varga Viktória