Csaknem fél évszázada, 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján a Magyar Költészet Napját. Miskolcnak mindig különös kötődése volt a költő személyéhez: mint ismeretes, az 1933-as írótalálkozó idején Lillafüreden töltött napok ihlették a világirodalom egyik legszebb szerelmes versének, az Ódának megírására. Születésének centenáriumi esztendejét, 2005-öt az UNESCO József Attila-évvé nyilvánította, ebből az alkalomból avatták fel a Szinva-patak vízesése előtt előtt, a Palotaszálló függőkertjében a költő egészalakos szobrát, Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A kompozícióban, a terasz kőpárkányára támaszkodó költő mellett a párkányra vetődő női árnyék az Óda soraiból rajzolódik ki. Az emlékhelyen, és a költőt idéző emléktáblánál évente megemlékezéseket tartanak a Költészet Napja alkalmából. Idén Jenei László író mondott köszöntő szavakat, elemezte a líra helyét, szerepét és jelentőségét átalakuló világunkban. Kiemelte, hogy a leépülés, a nehézségek, ellenére is van mit ünnepelni - és ránk is fér az ünnep, egyénekre, művészekre, nemzetre, emberiségre. Jenei László szólt a nyelv hatalmáról, mint mondta a vers is hatalom. Abban van a hatalma, hogy "kérni mer": megállást a rohanásban, időt az időzavarban, átélhetővé teszi közös, rejtett tapasztalatainkat. A városi önkormányzat nevében dr. Tompa Sándor képviselő, és Ádám Ibolya Kulturális és Vendégforgalmi Osztály vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia miskolci területi csoportjának nevében Fecske Csaba József Attila-díjas költő, a miskolci Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat szerkesztőségének nevében pedig Jenei László és Zemlényi Attila Szabó Lőrinc-díjas miskolci költő helyezett el koszorút az emlékhelyen. Koszorúval tisztelegtek József Attila emlékének és a költészetnek a megyei és a városi könyvtárak vezetői is.
Fotók:
Fotók: