A rendszerváltás óta a magyar lakosság egyre kisebb része, jelenleg 39 százaléka állítja, hogy mindig is hívő volt - mondja a kutatás egyik készítője, Gérecz Balázs Imre szociológus, pannonhalmi szerzetes. Emellett azoknak az aránya pedig természetesen növekedik, akik sosem voltak hívők. Ez 1991-ben nagyjából 20 százalék volt, ez 2008-ra 24 százalékra növekedett a teljes népességet vizsgálva.
A kutatás szerint jelenleg a népesség 12 százaléka mondja, hogy korábban nem volt hívő, de megtért; és ezzel párhuzamosan 13 százalékra növekedett a bizonytalanok tábora is. Az is látható, hogy a rendszerváltás óta sokkal tágabb az a kínálat, amivel vallásos nézetek terén az emberek szembesülnek, és ilyen szempontból abszolút érthető, hogyha többen elbizonytalanodnak - mondja a szerzetes.
A szociológus azt mondja: a vallásosság az életkortól is függ. Minél idősebb korosztályt nézünk, annál többen mondják, hogy hisznek Istenben. A fiatalabb korosztályban viszont a rendszerváltás óta nem csökken a hívők száma. Ebben - a szociológus szerint - szerepet játszhat az egyházi iskolák rendszerének kiépülése is.
A kutatás szerint jelenleg a népesség 12 százaléka mondja, hogy korábban nem volt hívő, de megtért; és ezzel párhuzamosan 13 százalékra növekedett a bizonytalanok tábora is. Az is látható, hogy a rendszerváltás óta sokkal tágabb az a kínálat, amivel vallásos nézetek terén az emberek szembesülnek, és ilyen szempontból abszolút érthető, hogyha többen elbizonytalanodnak - mondja a szerzetes.
A szociológus azt mondja: a vallásosság az életkortól is függ. Minél idősebb korosztályt nézünk, annál többen mondják, hogy hisznek Istenben. A fiatalabb korosztályban viszont a rendszerváltás óta nem csökken a hívők száma. Ebben - a szociológus szerint - szerepet játszhat az egyházi iskolák rendszerének kiépülése is.