Ugrás a tartalomra

Kik járnak (még) locsolkodni?

Létrehozva
Magyarországon az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is, így a társadalom több mint fele részt vesz a locsolkodásban. Hat a válság a húsvétra -állapította meg a Szonda Ipsos egy erre vonatkozó közvéleménykutatásában.
Elsősorban az idősek és az alsóbb társadalmi rétegek fogják vissza a költekezést a felmérés szerint. A háztartások fele azonban bízik abban, hogy tud annyit költeni az ünnepekre, mint korábban - olvasható a kutatás eredményeit összefoglaló közleményben.

A húsvét idén a munkavállalók 54 százalékának háromnapos ünnep lesz, de vannak, akik már pénteken sem dolgoznak és hosszú hétvégét terveznek - közölték. A telefonos módszerrel, 1000 ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint a felnőttek 39 százaléka megy húsvétkor templomba. A húsvéti körmenet kevésbé elterjedt, a lakosság 17 százaléka - főként az idős korosztály - tervezi, hogy részt vesz ilyen eseményen.

A részvétel miséken, istentiszteleteken főként az idősekre és a falvak lakóira jellemző, a szabadidős programokat pedig inkább a fiatalok, a diplomások és a vidéki városok lakói választják kikapcsolódásként - állapították meg.

A közvélemény-kutató cég tájékoztatása szerint Magyarországon az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is, így a társadalom több mint fele részt vesz a locsolkodásban. Leginkább a húszas, harmincas korosztályok őrzik a locsolkodás népszokását (62 százalék). A vidéki és a budapesti locsolkodók számarányában nem számottevő a különbség, 55, illetve 49 százalék.