Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság a távoltartásról szóló rendelkezés két bekezdését. A családon belüli erőszakot akarja csökkenteni az a törvény, amelyet tavaly ugyan elfogadott az Országgyűlés, de a köztársasági elnök kérte az Alkotmánybíróság véleményét. A családon belüli erőszak felszámolásához az alkotmánybírák elfogadhatónak tartanák a távoltartást, ha azt a büntetőjog körén kívül vezetnék be. De a bírák többsége szerint az a törvény, amelyet a parlament elfogadott, ám az államfő nem írt alá, alkotmányellenes. A hozzátartozóit bántalmazó erőszakoskodót a rendőrség, illetve a bíróság legalább három, legfeljebb harminc napra kitilthatná a közösen használt lakásból.
Az államfő kifogásolta, hogy a képviselők tágan határozták meg a fogalmakat. Ezzel egyetértett az Alkotmánybíróság - ismertette a döntést Paczolay Péter elnök. A törvényben meghatározott erőszakfogalom részben túl tág, részben értelmezhetetlen volta miatt az érintett alapjogok aránytalan korlátozását teszi lehetővé, ezért az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét - mondta.
A bírák szerint a hozzátartozó fogalma sem egyértelmű, lehetőséget ad arra, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák. Ami pedig a távoltartást illeti, a testület kimondta, hogy alapjogokat sért, vagyis korlátozza a személyi szabadságot, a tartózkodási hely szabad megválasztását, bevezetéséhez garanciákra lenne szükség. Két alkotmánybíró, Bragyova András és Kiss László ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek a decemberben elfogadott törvényt. Egyik szemem sír, a másik nevet - ezt mondta a Patent Egyesület munkatársa, Spontz Júlia, aki örül annak, hogy a törvény így nem lép életbe. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak továbbra sem megoldott a jogvédelme, és ezért nyilván ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint azelőtt - vélte.
A törvény egyik beterjesztője, a szabad demokrata Sándor Klára műsorunknak azt mondta: az a könnyebb feladat, hogy pontosítsák a "hozzátartozó" és az "erőszak" fogalmakat. Valódi problémát az jelent, hogy összhangba hozzanak most ütköző alapjogokat: az élethez, az emberi méltósághoz való jogot a tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő joggal. A politikus szerint az előbbiek élveznének elsőbbséget. Nagyon szeretné, ha kell, akkor alkotmánymódosítással végre elérni azt az állapotot, hogy ne a bántalmazottaknak kelljen menekülniük – mondta el.
Más szempontokat is felvetett Kiss B. István családjogász, aki üdvözölte az alkotmánybíróság döntését. Statisztikák szerint az erőszakoskodók kilencven-kilencvenöt százaléka férfi, de a törvény nem adott választ arra sem, hogy mi történik velük, ha kitiltják őket a közösen megszerzett lakásból. Ugyanakkor a nők visszaélhettek volna helyzetükkel - mondta a családjogász. Aki nem kívánja a volt férjét még csak látni sem, akkor nyilván erre a jogszabályra fog hivatkozni, hogy erőszakot követtek el ellene és zaklatták. Ember legyen, aki ezt megállapítja, hogy ez az erőszak, főleg, ha verbális szinten vagyunk csak, akkor az mit jelenthet, vagy volt-e egyáltalán - közölte.
Az államfő, mint sajtófőnöke közölte, fontosnak tartja, hogy a parlament sürgősen hatékony eszközöket találjon a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Sólyom László biztos benne, hogy ennek a problémának a kezelése az alkotmányosság keretein belül is megoldható, és sajnálja, hogy mindez decemberben nem sikerült az országgyűlésnek.
Az államfő kifogásolta, hogy a képviselők tágan határozták meg a fogalmakat. Ezzel egyetértett az Alkotmánybíróság - ismertette a döntést Paczolay Péter elnök. A törvényben meghatározott erőszakfogalom részben túl tág, részben értelmezhetetlen volta miatt az érintett alapjogok aránytalan korlátozását teszi lehetővé, ezért az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét - mondta.
A bírák szerint a hozzátartozó fogalma sem egyértelmű, lehetőséget ad arra, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák. Ami pedig a távoltartást illeti, a testület kimondta, hogy alapjogokat sért, vagyis korlátozza a személyi szabadságot, a tartózkodási hely szabad megválasztását, bevezetéséhez garanciákra lenne szükség. Két alkotmánybíró, Bragyova András és Kiss László ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek a decemberben elfogadott törvényt. Egyik szemem sír, a másik nevet - ezt mondta a Patent Egyesület munkatársa, Spontz Júlia, aki örül annak, hogy a törvény így nem lép életbe. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak továbbra sem megoldott a jogvédelme, és ezért nyilván ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint azelőtt - vélte.
A törvény egyik beterjesztője, a szabad demokrata Sándor Klára műsorunknak azt mondta: az a könnyebb feladat, hogy pontosítsák a "hozzátartozó" és az "erőszak" fogalmakat. Valódi problémát az jelent, hogy összhangba hozzanak most ütköző alapjogokat: az élethez, az emberi méltósághoz való jogot a tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő joggal. A politikus szerint az előbbiek élveznének elsőbbséget. Nagyon szeretné, ha kell, akkor alkotmánymódosítással végre elérni azt az állapotot, hogy ne a bántalmazottaknak kelljen menekülniük – mondta el.
Más szempontokat is felvetett Kiss B. István családjogász, aki üdvözölte az alkotmánybíróság döntését. Statisztikák szerint az erőszakoskodók kilencven-kilencvenöt százaléka férfi, de a törvény nem adott választ arra sem, hogy mi történik velük, ha kitiltják őket a közösen megszerzett lakásból. Ugyanakkor a nők visszaélhettek volna helyzetükkel - mondta a családjogász. Aki nem kívánja a volt férjét még csak látni sem, akkor nyilván erre a jogszabályra fog hivatkozni, hogy erőszakot követtek el ellene és zaklatták. Ember legyen, aki ezt megállapítja, hogy ez az erőszak, főleg, ha verbális szinten vagyunk csak, akkor az mit jelenthet, vagy volt-e egyáltalán - közölte.
Az államfő, mint sajtófőnöke közölte, fontosnak tartja, hogy a parlament sürgősen hatékony eszközöket találjon a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Sólyom László biztos benne, hogy ennek a problémának a kezelése az alkotmányosság keretein belül is megoldható, és sajnálja, hogy mindez decemberben nem sikerült az országgyűlésnek.