Ugrás a tartalomra

A szövetség zöld asztalnál döntött

Létrehozva
Sikeresnek bizonyult az Albrecht-Miskolci VSC-MISI női röplabda csapatának angliai túrája. Beszámoltunk arról, hogy a vasutasok Leedsben nemzetközi tornán vettek részt, amelyen rajtuk kívül négy másik gárda is szerencsét próbált. Nos, a miskolciaknak jött ki legjobban a lépés, ugyanis valamennyi vetélytársukat legyőzték, és így az első helyen végeztek.
Ráadásul nem is akárhogyan kerekedtek ellenfeleik fölé! Mindössze egyetlen (!) játszmát veszítettek, és ez a tény önmagáért beszél. Persze, jegyezzük meg, hogy nem világverő csapatok voltak a háló másik oldalán, de azért csak le kellett őket is győzni. A kiruccanás elégedettséggel töltötte el a szakosztály irányítóit, és a szakvezetést, miként a fő támogató Albrecht József is úgy vélekedett, hasznos volt a túra.
Amíg a csapat külföldön gyűjtötte a tapasztalatokat, itthon meglehetősen furcsa „vereséget” szenvedett. A sportág barátai bizonyára emlékeznek még arra, hogy a gárda az NB I-es bajnokság rájátszásában a hetedik helyért csatázott a MÁV Előre ellen. Miskolcon Toma Sándor együttese diadalmaskodott, Székesfehérvárott azonban a hazaiak nyertek, a döntés a harmadik találkozóra maradt.
Pontosabban: csak maradt volna.
Történt ugyanis, hogy hiába egyezett meg a két csapat vezetése a mérkőzés lejátszásának új időpontjában (erre azért volt szükség, mert a szövetség által kisorsolt május 2-ai dátum a miskolciaknak nem felelt meg, hiszen éppen Angliában játszottak), a Magyar Röplabda Szövetség versenybizottsága semmisnek nyilvánította a megállapodást. Ennek következtében pedig 3-0-s eredménnyel a MÁV Előre gárdáját hirdette ki a párharc győztesének. Így a fehérváriak lettek a hetedikek, a miskolciaknak a nyolcadik hely jutott. Ennek egyébként az égvilágon semmi jelentősége nincs, mégis egy adalék arra vonatkozóan, milyen állapotok uralkodnak a sportág vezető testületében. És ezek után talán már azon sem kell nagyon csodálkozni, miért szűnnek meg a csapatok, miért kopik el a bázis, miért távoznak a röplabdázásból a támogatók.

Doros L.