Hazánkban évente mintegy 120-130 ezer roncsautó keletkezik, ennek azonban csak kevesebb, mint a fele kerül regisztrált autóbontóba. A többi olyan helyen végzi, ahol illegális szétbontásuk veszélyezteti a környezetet: becslések szerint ma mintegy 1200-1300 illegális autóbontó működhet. A Zöld Kommandó célja ezek felszámolása, és a zöldbűnözés visszaszorítása – hangsúlyozta a miniszter.
Nem mindegy ugyanis, hova kerül a motorolaj, az akkumulátor vagy az elektronikai hulladék. Amíg ezeket nem szerelik ki szabályosan a járműből, az veszélyes hulladéknak számít. Az is fontos szempont, hogy a „szárazra fektetett”, azaz a veszélyes folyadékoktól megszabadított járművek anyagait – üveget, fémet, gumit - a szabályos autóbontók szelektíven gyűjtik és az arra alkalmas anyagokat újrahasznosítják. Csak a legális bontóban biztosítható, hogy a kibontott anyagok ne kerüljenek a talajba, vízbe vagy a levegőbe, és a veszélyes anyagokat is megfelelően tárolják azok speciális hulladékgyűjtőbe történő elszállításáig. A regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban a hulladékká vált gépjárművek kezelése ellenőrizhető, és csak itt biztosított a környezetvédelmi előírások betartása.
Nem éri meg kockáztatni, mert kemény szankciókra számíthatnak az illegális autóbontók – emelte ki Kling István államtitkár, aki a székesfehérvári felügyelőség vezetőjeként korábban maga is irányított zöld kommandós akciókat. A zöldhatóságok egy szabálytalan, környezetkárosító módon szétszerelt – és így veszélyes hulladéknak minősülő – autó miatt akár 324 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak, az elkövető pedig környezetkárosítás esetén akár szabadságvesztéssel is sújtható. A Zöld Kommandó bezárathatja a szabálytalan vagy illegális autóbontókat, talajszennyezés esetén pedig kármentesítésre kötelezheti a telepet. Nem éri meg tehát illegális bontóba vinni az autót, hiszen azt a hulladékkezelők általában ingyen beszállítják oda, és fizetnek is érte.
Magyarországon ma 175 regisztrált, legális autóbontó működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással lehet kivonatni a járművet a forgalomból és így mentesülni a súlyadó és a biztosítás fizetése alól.
A tíz területi zöldhatóság - a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, az ÁNTSZ-szel, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a polgárőrséggel és az önkormányzatokkal közösen – országszerte mintegy ezer ellenőrzést végez majd az elkövetkező hónapokban, és a zöldtárca a tapasztalatok alapján intézkedési csomagot dolgoz ki az illegális autóbontás visszaszorítására.
Nem mindegy ugyanis, hova kerül a motorolaj, az akkumulátor vagy az elektronikai hulladék. Amíg ezeket nem szerelik ki szabályosan a járműből, az veszélyes hulladéknak számít. Az is fontos szempont, hogy a „szárazra fektetett”, azaz a veszélyes folyadékoktól megszabadított járművek anyagait – üveget, fémet, gumit - a szabályos autóbontók szelektíven gyűjtik és az arra alkalmas anyagokat újrahasznosítják. Csak a legális bontóban biztosítható, hogy a kibontott anyagok ne kerüljenek a talajba, vízbe vagy a levegőbe, és a veszélyes anyagokat is megfelelően tárolják azok speciális hulladékgyűjtőbe történő elszállításáig. A regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban a hulladékká vált gépjárművek kezelése ellenőrizhető, és csak itt biztosított a környezetvédelmi előírások betartása.
Nem éri meg kockáztatni, mert kemény szankciókra számíthatnak az illegális autóbontók – emelte ki Kling István államtitkár, aki a székesfehérvári felügyelőség vezetőjeként korábban maga is irányított zöld kommandós akciókat. A zöldhatóságok egy szabálytalan, környezetkárosító módon szétszerelt – és így veszélyes hulladéknak minősülő – autó miatt akár 324 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak, az elkövető pedig környezetkárosítás esetén akár szabadságvesztéssel is sújtható. A Zöld Kommandó bezárathatja a szabálytalan vagy illegális autóbontókat, talajszennyezés esetén pedig kármentesítésre kötelezheti a telepet. Nem éri meg tehát illegális bontóba vinni az autót, hiszen azt a hulladékkezelők általában ingyen beszállítják oda, és fizetnek is érte.
Magyarországon ma 175 regisztrált, legális autóbontó működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással lehet kivonatni a járművet a forgalomból és így mentesülni a súlyadó és a biztosítás fizetése alól.
A tíz területi zöldhatóság - a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, az ÁNTSZ-szel, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a polgárőrséggel és az önkormányzatokkal közösen – országszerte mintegy ezer ellenőrzést végez majd az elkövetkező hónapokban, és a zöldtárca a tapasztalatok alapján intézkedési csomagot dolgoz ki az illegális autóbontás visszaszorítására.