A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szanticskának - az ország legkisebb falujának - 12 bejelentett helyi lakosa a hétvégén összehívta rokonait, barátait, ismerőseit, hogy egy nagy, közös ebéd keretében megmutassa, milyen egy igazi közösség - tájékoztatott Gergely Ágnes, a rendezvény szervezője.
Pollák István, Szanticska és Abaújlak polgármestere úgy nyilatkozott: manapság mindenki a válságról beszél. "Arról, hogy nehéz időket élünk, de mi itt Szanticskán valahogy másképp éljük ezt meg. Összetartunk és támogatjuk egymást. Nagyon sokat számít egy baráti beszélgetés, egy közös ebéd, az együttlét. Sajnos ezt egy kicsit kezdjük elfelejteni. Ezért gondoltunk arra, hogy mi képesek lennénk megvalósítani azt, amit egy reklámban láttunk: összegyűlni egy asztalnál a szeretteinkkel" - tette hozzá.
A 10 méter hosszú asztalhoz végül 32 vendég ült le, majdnem háromszor annyi, mint Magyarország legkisebb falvának hivatalos lélekszáma.
A legkisebb falu összetartásának kézzel fogható eredménye a római katolikus kápolna felújítása is, amelyen a lakosok harmadik éve önerőből dolgoznak, és idén nyáron el is készül. Emellett az idén harmadik alkalommal szervezik meg a falu szlovák nevéhez és a templom névadójához is köthető augusztus 20-i Szent István búcsút, amelyen az elmúlt két évben több száz fő vett részt.
Szanticska nevét egyébként 1317-ben említették először iratok. A falu elnevezése a szlovák szentecske szóból származik, jelentése Szent István. A török időkben elnéptelenedett, de 1720 után újra benépesült, főként rutén lakókkal. Fényes Elek 1851-ben Magyarország geográfiai szótára című művében így emlékezik meg róla: "Szanticska tót falu Abaúj vármegyében, 54 római és 30 görög katolikus lakossal." Míg 1988-ban összesen 1 lakója volt, mára 12-re nőtt a bejelentett lakosok száma.
Pollák István, Szanticska és Abaújlak polgármestere úgy nyilatkozott: manapság mindenki a válságról beszél. "Arról, hogy nehéz időket élünk, de mi itt Szanticskán valahogy másképp éljük ezt meg. Összetartunk és támogatjuk egymást. Nagyon sokat számít egy baráti beszélgetés, egy közös ebéd, az együttlét. Sajnos ezt egy kicsit kezdjük elfelejteni. Ezért gondoltunk arra, hogy mi képesek lennénk megvalósítani azt, amit egy reklámban láttunk: összegyűlni egy asztalnál a szeretteinkkel" - tette hozzá.
A 10 méter hosszú asztalhoz végül 32 vendég ült le, majdnem háromszor annyi, mint Magyarország legkisebb falvának hivatalos lélekszáma.
A legkisebb falu összetartásának kézzel fogható eredménye a római katolikus kápolna felújítása is, amelyen a lakosok harmadik éve önerőből dolgoznak, és idén nyáron el is készül. Emellett az idén harmadik alkalommal szervezik meg a falu szlovák nevéhez és a templom névadójához is köthető augusztus 20-i Szent István búcsút, amelyen az elmúlt két évben több száz fő vett részt.
Szanticska nevét egyébként 1317-ben említették először iratok. A falu elnevezése a szlovák szentecske szóból származik, jelentése Szent István. A török időkben elnéptelenedett, de 1720 után újra benépesült, főként rutén lakókkal. Fényes Elek 1851-ben Magyarország geográfiai szótára című művében így emlékezik meg róla: "Szanticska tót falu Abaúj vármegyében, 54 római és 30 görög katolikus lakossal." Míg 1988-ban összesen 1 lakója volt, mára 12-re nőtt a bejelentett lakosok száma.