A 140 oldalas, több mint ezer oldalnyi háttértanulmány alapján, száz szakember munkájával elkészült anyagot már megtárgyalta és támogatta az Országos Idősügyi Tanács, amely szerint kellene idősügyi törvény is, s azt néhány pontosítást kérve támogatta a kormány mellett működő politikai kabinet is –tette hozzá az államtitkár.
A stratégia 14 témakört ölel fel. A leghangsúlyosabb eleme a nyugdíj, az egészségügy és a szociális ellátás, de foglalkozik az idős kori aktivitás megőrzésének segítésével, s az időskori önállóság és méltóság megtartásának, az idősek esélyegyenlőségének kérdéseivel is. Nemcsak az idősekről „szól”, hanem azokról is, akik a következő évtizedekben érik el az idős kort, mert meg kell tervezni „az idősödés menedzsmentjét” –mondta Korózs Lajos.
Hozzátette: fontos a társadalom idősekkel kapcsolatos szemléletének a megváltoztatása, s annak tudatosítása, hogy az idősek nem eltartottak, hanem több évtizedes munkával és járulékfizetéssel jogot szereztek arra, hogy biztonságban élhessék le életük még hátralevő éveit. A társadalomnak ugyanakkor a jelenleginél jobban ki kellene használnia az idősek tudását, tapasztalatát.
Mint mondta, a stratégia kidolgozásakor nem az aktuálpolitikai, hanem a demográfiai kihívásokra kellett választ adni, mivel a következő évtizedekben tovább idősödik a társadalom. A demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ben a jelenlegi 28 százalék helyett 50,5 százalék lesz az idősek aránya a hazai népességen belül, azaz minden második ember túl lesz a hatvanadik életévén. Ez pedig olyan kihívás, amelyre minden politikai erőnek „kutya kötelessége választ adni” –szögezte le Korózs Lajos. Az idősek egészségügyi ellátásával kapcsolatban fontos kérdésként említette a házi gondozás és a demens –a szellemi képességek öregkori hanyatlása miatt ápolásra szoruló –emberek nappali, otthoni gondozásával kapcsolatos szolgáltatás fejlesztését.
A stratégia 14 témakört ölel fel. A leghangsúlyosabb eleme a nyugdíj, az egészségügy és a szociális ellátás, de foglalkozik az idős kori aktivitás megőrzésének segítésével, s az időskori önállóság és méltóság megtartásának, az idősek esélyegyenlőségének kérdéseivel is. Nemcsak az idősekről „szól”, hanem azokról is, akik a következő évtizedekben érik el az idős kort, mert meg kell tervezni „az idősödés menedzsmentjét” –mondta Korózs Lajos.
Hozzátette: fontos a társadalom idősekkel kapcsolatos szemléletének a megváltoztatása, s annak tudatosítása, hogy az idősek nem eltartottak, hanem több évtizedes munkával és járulékfizetéssel jogot szereztek arra, hogy biztonságban élhessék le életük még hátralevő éveit. A társadalomnak ugyanakkor a jelenleginél jobban ki kellene használnia az idősek tudását, tapasztalatát.
Mint mondta, a stratégia kidolgozásakor nem az aktuálpolitikai, hanem a demográfiai kihívásokra kellett választ adni, mivel a következő évtizedekben tovább idősödik a társadalom. A demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ben a jelenlegi 28 százalék helyett 50,5 százalék lesz az idősek aránya a hazai népességen belül, azaz minden második ember túl lesz a hatvanadik életévén. Ez pedig olyan kihívás, amelyre minden politikai erőnek „kutya kötelessége választ adni” –szögezte le Korózs Lajos. Az idősek egészségügyi ellátásával kapcsolatban fontos kérdésként említette a házi gondozás és a demens –a szellemi képességek öregkori hanyatlása miatt ápolásra szoruló –emberek nappali, otthoni gondozásával kapcsolatos szolgáltatás fejlesztését.