Az intézkedéscsomag másik fele pedig a munkaadókat, a vállalkozásokat serkenti, hogy több munkahelyet kínáljanak. Oszkó Péter elmondta, hogy már ebben az évben megkezdték a menetelést ez irányban, hiszen 36 ezer forinttal több marad egymillió munkavállaló zsebében 2009-ben, mint egy évvel korábban. A számítások szerint az 5 millió forintig kiterjesztett 17 százalékos adósáv eredménye az, hogy a minimál bér környékén keresők havi 1000, az átlagkeresők pedig 15 ezer forinttal többet tudhatnak a magukénak. Tehát ez a jövő év végére azt jelentheti, hogy átlagban minden foglalkoztatott 1-1,5 havi keresettel gyarapodna éves szinten.
Szó volt a tájékoztatóban az úgynevezett ½marginál adóterhelésről½. Eddig ha valaki többet dolgozott és többet is keresett, akkor a bruttó keresmény 71 százaléka landolt az államkasszában. Ez majd úgy változik, hogy ha valaki 15 ezer forintot keres és lehetősége van túlmunkára és eléri a 200 ezer forintot, akkor nem büntetnék nagyobb adóteherrel.
A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalékos lesz, így 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - jelezte a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy egyszerűsödik az adórendszer, a kisadók megszűnnek. Az egyszerűen elviselhetetlen, hogy ma az átlagbér kategóriában alkalmazottak után 54 százalékot kell fizetni a költségvetésbe. A világon még egy ilyen ország nincs. Itt a cél, hogy ½csak½ 45 százalékot kelljen fizetni, több maradjon az alkalmazottnak, illetve ösztönözze a munkaadót új munkahelyek kialakítására. A helyi iparűzési adót a jövő évtől kezdve nem az önkormányzatok, hanem az APEH szedi be, de továbbra is az önkormányzat határozza meg annak mértékét, és természetesen hozzájuk kerül - jelentette be Oszkó Péter.
A 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján - mondta Oszkó Péter. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagy értékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik. A nagycsaládosok, a nyugdíjasok (bizonyos feltételek mellett: 3 gyerek, minimál nyugdíj kétszerese...) és a munkanélküliek kedvezményben részesülnek. A vagyonadót a magánszemélyek mellett a szervezeteknek és a cégeknek is fizetniük kellene, illetve közteherrel sújtaná a kabinet az értékesebb autókat, vizijárműveket és légijárműveket is.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra: ingatlanadó jelenleg is van Magyarországon, a lakások 45 százaléka után évente átlagosan 15 ezer forintot fizetnek a tulajdonosok, amit helyi adóként szednek be az önkormányzatok. Ezt egészíti ki a vagyonadó, amelyből levonható lesz az önkormányzatok által kivetett adó. A vagyonadó a pénzügyminiszter szerint 200-250 ezer ingatlant érint.
Az illetékek rendszerét is átalakítják. Oszkó Péter szerint olyan illetékmértéket szeretnének meghatározni, amelyet az ingatlanpiac jelenleg el tud viselni, és hosszú távon is segíti a működését. Az illeték általános mértéke 4 százalék lesz, a lakások esetében pedig 2 és 4 százalék. "Azonban elvárjuk, hogy ezt a lényegesen kisebb mértékű illetéket már mindenki megfizesse" - mondta Oszkó Péter.
Szó volt a tájékoztatóban az úgynevezett ½marginál adóterhelésről½. Eddig ha valaki többet dolgozott és többet is keresett, akkor a bruttó keresmény 71 százaléka landolt az államkasszában. Ez majd úgy változik, hogy ha valaki 15 ezer forintot keres és lehetősége van túlmunkára és eléri a 200 ezer forintot, akkor nem büntetnék nagyobb adóteherrel.
A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalékos lesz, így 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - jelezte a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy egyszerűsödik az adórendszer, a kisadók megszűnnek. Az egyszerűen elviselhetetlen, hogy ma az átlagbér kategóriában alkalmazottak után 54 százalékot kell fizetni a költségvetésbe. A világon még egy ilyen ország nincs. Itt a cél, hogy ½csak½ 45 százalékot kelljen fizetni, több maradjon az alkalmazottnak, illetve ösztönözze a munkaadót új munkahelyek kialakítására. A helyi iparűzési adót a jövő évtől kezdve nem az önkormányzatok, hanem az APEH szedi be, de továbbra is az önkormányzat határozza meg annak mértékét, és természetesen hozzájuk kerül - jelentette be Oszkó Péter.
A 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján - mondta Oszkó Péter. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagy értékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik. A nagycsaládosok, a nyugdíjasok (bizonyos feltételek mellett: 3 gyerek, minimál nyugdíj kétszerese...) és a munkanélküliek kedvezményben részesülnek. A vagyonadót a magánszemélyek mellett a szervezeteknek és a cégeknek is fizetniük kellene, illetve közteherrel sújtaná a kabinet az értékesebb autókat, vizijárműveket és légijárműveket is.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra: ingatlanadó jelenleg is van Magyarországon, a lakások 45 százaléka után évente átlagosan 15 ezer forintot fizetnek a tulajdonosok, amit helyi adóként szednek be az önkormányzatok. Ezt egészíti ki a vagyonadó, amelyből levonható lesz az önkormányzatok által kivetett adó. A vagyonadó a pénzügyminiszter szerint 200-250 ezer ingatlant érint.
Az illetékek rendszerét is átalakítják. Oszkó Péter szerint olyan illetékmértéket szeretnének meghatározni, amelyet az ingatlanpiac jelenleg el tud viselni, és hosszú távon is segíti a működését. Az illeték általános mértéke 4 százalék lesz, a lakások esetében pedig 2 és 4 százalék. "Azonban elvárjuk, hogy ezt a lényegesen kisebb mértékű illetéket már mindenki megfizesse" - mondta Oszkó Péter.