Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést a munkavállalói oldal szerint szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azon magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek.
A munkavállalói oldal szóvivője szerint a bruttósítás nem az egyszerűsítés irányába hat, a magánszemélyek különadóját pedig meg kellett volna hagyni. Hozzátette: azt, hogy a személyi jövedelemadózás kezd az egykulcsos rendszer felé közelíteni, nem tartják jó iránynak. Erre Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "messze vagyunk az egykulcsos adótól".
Az szja tábla változásait a szakszervezeti vezető úgy értékelte, hogy 2 millió munkavállaló nem kap semmit; az adójóváírás megpróbál ugyan korrigálni, de ez kevés, figyelembe véve az egyéb hátrányos változásokat, így például az áfaemelést.
Pataky Péter rámutatott: bizonyos, támogatandónak ítélt célokat (például gyermekotthonok) eddig nem közvetlenül finanszírozott az állam, hanem ezt rábízta az adófizetőkre, ezek azonban a kedvezmény megvonása után az állammal szemben meg fognak jelenni jogos követelésként. Az alapítványi kedvezmény visszakerült a rendszerbe - válaszolta a felvetésre a pénzügyminiszter.
Az adórendszer átalakításának célja - a foglalkoztatás bővítése, az alacsonyabb képzettségűek, megváltozott munkaképességűek munkába állítása - Pataky Péter szerint nem vitatható. Nincs vita abban sem, hogy a marginális adóterhet csökkenteni kell, mert nagyon magasak, a munkabérek azonban ugyanakkor nagyon alacsonyak - mondta.
A rehabilitációs járulék ötszörös mértékre való emelése dolgozónként 39.000 forint többletköltséget jelent a munkaadóknak, miközben a tételes egészségügyi járulék (eho) eltörlése csak 24 ezer forint költségcsökkentést hoz - mondta Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivőjeként.
A munkaadók számítása szerint a jövő évi adóváltozások nem csökkentik a vállalkozások terheit, inkább adóátrendezés valósul meg - jelezte Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felvetette, hogy jó lenne az adóváltozások 2010 utáni menetrendjét is felvázolni, ami a társasági adó "átmeneti 19 százalékos" mértékében már a 2010. évi adóváltozásoknál is megjelent.
A természetbeni juttatásoknál a gazdaságpolitikai megfontolásokat hiányolta Rolek Ferenc. Mint mondta, az üdülési csekkre iparágak épültek rá, megadóztatásával ezen ágazatok jelentős visszaesésével kell számolni.
Az MGYOSZ alelnöke szerint értelmetlen az bérbruttósítás bevezetése, s felvetette, hogy a személyi jövedelemadóból levonható ingatlanadó igazságosabb lenne, mint a kormány által bevezetendő változat.
A pénzügyminiszter egyeztető tárgyalást ajánlott mindazokban a témákban, így a rehabilitációs adó ügyében is, amelyekben a számítások eltérő eredményt mutatnak. A bérbruttósítást csak adótechnikai ügynek minősítette, amely nem változtatja meg a nettó kereseteket.
A vitás kérdéseket először az OÉT munkabizottságai tárgyalhatják a következő héten, majd június 5-én és 12-én tartható plenáris ülés annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságok legkésőbb június 17-én megvitathassák azokat a módosító indítványokat, amelyekről egyezségre jutnak a szociális partnerek - ismertette a várható menetrendet Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.
A munkavállalói oldal szóvivője szerint a bruttósítás nem az egyszerűsítés irányába hat, a magánszemélyek különadóját pedig meg kellett volna hagyni. Hozzátette: azt, hogy a személyi jövedelemadózás kezd az egykulcsos rendszer felé közelíteni, nem tartják jó iránynak. Erre Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "messze vagyunk az egykulcsos adótól".
Az szja tábla változásait a szakszervezeti vezető úgy értékelte, hogy 2 millió munkavállaló nem kap semmit; az adójóváírás megpróbál ugyan korrigálni, de ez kevés, figyelembe véve az egyéb hátrányos változásokat, így például az áfaemelést.
Pataky Péter rámutatott: bizonyos, támogatandónak ítélt célokat (például gyermekotthonok) eddig nem közvetlenül finanszírozott az állam, hanem ezt rábízta az adófizetőkre, ezek azonban a kedvezmény megvonása után az állammal szemben meg fognak jelenni jogos követelésként. Az alapítványi kedvezmény visszakerült a rendszerbe - válaszolta a felvetésre a pénzügyminiszter.
Az adórendszer átalakításának célja - a foglalkoztatás bővítése, az alacsonyabb képzettségűek, megváltozott munkaképességűek munkába állítása - Pataky Péter szerint nem vitatható. Nincs vita abban sem, hogy a marginális adóterhet csökkenteni kell, mert nagyon magasak, a munkabérek azonban ugyanakkor nagyon alacsonyak - mondta.
A rehabilitációs járulék ötszörös mértékre való emelése dolgozónként 39.000 forint többletköltséget jelent a munkaadóknak, miközben a tételes egészségügyi járulék (eho) eltörlése csak 24 ezer forint költségcsökkentést hoz - mondta Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivőjeként.
A munkaadók számítása szerint a jövő évi adóváltozások nem csökkentik a vállalkozások terheit, inkább adóátrendezés valósul meg - jelezte Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felvetette, hogy jó lenne az adóváltozások 2010 utáni menetrendjét is felvázolni, ami a társasági adó "átmeneti 19 százalékos" mértékében már a 2010. évi adóváltozásoknál is megjelent.
A természetbeni juttatásoknál a gazdaságpolitikai megfontolásokat hiányolta Rolek Ferenc. Mint mondta, az üdülési csekkre iparágak épültek rá, megadóztatásával ezen ágazatok jelentős visszaesésével kell számolni.
Az MGYOSZ alelnöke szerint értelmetlen az bérbruttósítás bevezetése, s felvetette, hogy a személyi jövedelemadóból levonható ingatlanadó igazságosabb lenne, mint a kormány által bevezetendő változat.
A pénzügyminiszter egyeztető tárgyalást ajánlott mindazokban a témákban, így a rehabilitációs adó ügyében is, amelyekben a számítások eltérő eredményt mutatnak. A bérbruttósítást csak adótechnikai ügynek minősítette, amely nem változtatja meg a nettó kereseteket.
A vitás kérdéseket először az OÉT munkabizottságai tárgyalhatják a következő héten, majd június 5-én és 12-én tartható plenáris ülés annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságok legkésőbb június 17-én megvitathassák azokat a módosító indítványokat, amelyekről egyezségre jutnak a szociális partnerek - ismertette a várható menetrendet Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.