Termékdijjal sújthatják a mindennapi olvasnivalót is

 koncepció szerint a forgalomba hozott termékek legalább 60 százalékát kellene első körben visszagyűjteni és teljes egészében hasznosítani. Ezen belül a visszagyűjtött mennyiség legalább felét anyagában kellene újrahasznosítani. A minisztériumi állásfoglalás szerint a termékdíj kivetése azért indokolt a nyomtatott lapoknál, mert a szelektív hulladékgyűjtőknél az utóbbi időben megugrott a kidobott újságok részaránya, olvasható a Napi Gazdaságban. Annak ellenére is, hogy több nagy kiadó saját maga szervezte meg a visszagyűjtést, épp a termékdíj kivetésének megelőzése miatt. Az óvatosság a kiadóknál indokolt, hiszen korábban már szó volt arról, hogy az információhordozókra, így a könyvekre is termékdíjat vetnének ki, ám annak idején ezt a kiadóknak sikerült elkerülniük, azon az áron is, hogy más közterhük viszont emelkedett.

A reklámkiadványoknál már most is él a termékdíj, kifejezetten azért, mert a kereskedelmi kiadványok jelentős része a levelesládából szinte azonnal a kukába kerül. Az elemzők szerint a lapkiadóknak egyelőre felesleges aggódniuk a tervezett zöldadó bevezetése miatt, ugyanis a most elkészült koncepcióból csak jó néhány hónap múlva lesz kézzelfogható szabályozó, már ha a szaktárca követi a korábbi terveit és a teljes termékdíj-szabályozást nemcsak egyes pontokon kívánja módosítani, hanem valóban újjá akarja formálni.

Ettől függetlenül a Magyar Lapkiadók Egyesülete levelet intézett a szaktárcához, amelyben kifejti: a leghatározottabban ellenzi, hogy az újságokra és a könyvekre termékdíjat vessenek ki. Az egyesület álláspontja szerint az amúgy is nehézkesen működő piacra nehezedő teher több kis kiadó helyzetét lehetetlenítené el.

A számítások szerint (kilogrammonként 26 forintos zöldadóval) a termékdíj bevezetése összesen 2,6 milliárd forint többletkiadást jelentene csak az újság- és magazinkiadásnál, aminek a járulékos (például terjesztésiköltség-növekedés) költségvonzata összesen 5,2 milliárd forint elvonást jelentene a teljes ágazatnak - ezt a kiadók elsősorban a lapáremelésekkel kompenzálhatnák, ami az inflációval együtt 14-15 százalékos növekedésnek felelne meg.