Ugrás a tartalomra

„Nem mondunk le senkiről”

Létrehozva
Hamarosan beérik a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek számára kialakított, összesen 96, 9 milliárd forint keretösszegű, felzárkóztatást célzó program. A 33 érintett kistérségnek január végéig kellett benyújtania a végleges, komplex projektcsomagot a kistérségenként megállapított támogatás felhasználásáról. A javaslatok egy zsűrizésen mentek keresztül, ami az Észak-magyarországi régióban mára befejeződött. A zsűrizést követően a pontosított projektjavaslatok alapján írja majd ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kifejezetten a kistérségeknek szóló felhívásokat, amelyekre így lényegében verseny nélkül nyújthatják be részletes projektjavaslatukat az érintettek. A mai napon ünnepélyes keretek között hirdették ki a zsűri döntését a Bátonyterenyei kistérség fejlesztési projektcsomagjának elfogadásáról, az eseményen részt vett Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára.
A projektcsomag egy több hónapos, sokak együttműködésén alapuló munkafolyamat eredménye, melyben a kistérségi társulások mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai, megbízott szakértői is aktívan részt vettek.
Erre azért volt szükség, mert a kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek az adott kistérségben a leginkább fejlesztésre szorulnak. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre.
A Bátonyterenyei kistérség projektcsomagjában nagy hangsúllyal szerepel az oktatás infrastrukturális és tartalmi fejlesztése, ezt a célt szolgálná például a „kistérségi oktatás infrastuktúrális fejlesztése” projekt, melynek keretében többek között sor kerülhetne a szakoktatás fejlesztésére, a munkaadók igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítására, és a felnőttképzés megvalósítására. Létrehoznának egy „Kistérségi tanoda és mentori hálózatot” is, melynek célja a hátrányos szocio-kulturális környezetből érkező gyermekek és fiatal felnőttek képességfejlesztése és tehetséggondozása. A projektnek fontos eleme a szülőkkel való együttműködés megteremtése, kiemelt figyelmet fordítva a roma fiatalok integrációjának támogatására, esélyegyenlőségének megteremtésére. Külön projektként szerepel a „Tananyagfejlesztés, akkreditálás, pedagógusképzés”, melynek lényege a tanárok, szakoktatók módszertani kultúrájának, információs és kommunikációs technikai képességeinek, idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése. Óvoda felújítást és bővítést is megvalósítanának az esélyegyenlőség javítása érdekében. A projekt közvetlen célja az óvodában zajló tevékenységek minőségének és hatékonyságának javítása, az előírásoknak megfelelő infrastrukturális fejlesztés. A fejlesztésnek célja még a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek számára a fejlettebb területekhez viszonyított esélyegyenlőség, valamint - az iskolával együttműködésben végzendő - integrációs nevelés hátterének megteremtése. Kialakításra kerülnének új Ipari területek is, melyek megfelelő infrastrukturális környezetet teremtve járulnának hozzá a gazdasági fejlődéséhez, termelő és szolgáltató vállalatok számára tennék vonzóbbá a kistérséget, melyeknek köszönhetően létrejöhetnének új munkahelyek.
A zsűri tehát zöld utat adott a Bátonyterenyei kistérség projektcsomagjainak, most már csak a projektek részletes kidolgozása, pontosítása van hátra, mielőtt az NFÜ elbírálja azokat.