A Nemzeti Népegészségügyi Program célul tűzte ki, hogy a korszerű, a szakterület mai állásának megfelelő szervezett, lakossági méhnyakszűrés feltételei Magyarországon is megteremtődjenek. A hazai gyakorlat eltér a mértékadó nemzetközi szervezet ajánlásaitól és a szűrésben eredményes országok gyakorlatától, ahol a „szűrés” nem azonos a „nőgyógyászati vizsgálattal”, hanem csak a bizonyítottan hatásos méhnyakszűrésre szorítkozik. Módszere a kenetvizsgálat, amelyet az alapellátásban dolgozók, szakdolgozók végeznek. A nőgyógyász szakorvosok szerepe csak a második lépésben, az esetleges rendellenesség felismerése után kezdődik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évente a méhnyakszűrésre meghívott nőknek csak mintegy 5 százaléka jelent meg a szervezett szűrővizsgálaton. A tapasztalatok szerint, az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő. Különösen fontos e célcsoport megnyerése a méhnyakszűrésen való rendszeres részvételre. Ehhez fontos növelni a méhnyakszűréshez való hozzáférhetőséget, különösen a falvakban élők számára. Szükséges a személyes megszólítás, bevonás az együttműködésre ösztönzés. Ez a feladat a területi védőnői tevékenységben valósítható meg leginkább.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – az Országos Onkológiai Intézettel együttműködve – Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramot indított. A Mintaprogram során a védőnő a személyre szóló meghívólevéllel szűrővizsgálatra jelentkező 25-65 év közötti nőktől kenetet vesz, amelyet citológiai laboratóriumba küld. A visszaérkező citológiai leletet közli a vizsgált személlyel – nem negatív citológiai lelet esetén a nőt nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatra utalja, és figyelemmel kíséri az ellátás folyamán. A Mintaprogram megkezdése előtt 110 önként jelentkező védőnő elméleti képzésben és gyakorlati felkészítésben részesült, így kielégítő jártassággal rendelkezik a rájuk bízott feladat ellátásában. A Védőnői Méhnyakszűrési Mintaprogram 110 kiképzett védőnő segítségével 168 településen indul.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évente a méhnyakszűrésre meghívott nőknek csak mintegy 5 százaléka jelent meg a szervezett szűrővizsgálaton. A tapasztalatok szerint, az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő. Különösen fontos e célcsoport megnyerése a méhnyakszűrésen való rendszeres részvételre. Ehhez fontos növelni a méhnyakszűréshez való hozzáférhetőséget, különösen a falvakban élők számára. Szükséges a személyes megszólítás, bevonás az együttműködésre ösztönzés. Ez a feladat a területi védőnői tevékenységben valósítható meg leginkább.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – az Országos Onkológiai Intézettel együttműködve – Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramot indított. A Mintaprogram során a védőnő a személyre szóló meghívólevéllel szűrővizsgálatra jelentkező 25-65 év közötti nőktől kenetet vesz, amelyet citológiai laboratóriumba küld. A visszaérkező citológiai leletet közli a vizsgált személlyel – nem negatív citológiai lelet esetén a nőt nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatra utalja, és figyelemmel kíséri az ellátás folyamán. A Mintaprogram megkezdése előtt 110 önként jelentkező védőnő elméleti képzésben és gyakorlati felkészítésben részesült, így kielégítő jártassággal rendelkezik a rájuk bízott feladat ellátásában. A Védőnői Méhnyakszűrési Mintaprogram 110 kiképzett védőnő segítségével 168 településen indul.