Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – a forint történetében először – széles körű társadalmi egyeztetés után úgy határozott, hogy a kétszázforintos bankjegyet érme váltja fel. A tavalyi döntést követően a jegybank tovább folytatta a párbeszédet: szakmai és civil szervezeteket – például automatákat működtető, illetve pénzfeldolgozó szervezeteket, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét – vont be a kétszázas érme műszaki paraméterei kialakításának folyamatába.
Szintén újdonság, hogy a pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd; az érme a lakosság által megszavazott Lánchidat ábrázolja. Az MNB annak érdekében, hogy az új érme hétfő reggel már nyitáskor ott legyen az ország számtalan pontján – postákon, bankokban, takarékszövetkezetekben, áruházakban stb. – széles körű, a pénzügyi és a kereskedelmi szféra nagy részét felölelő együttműködést kezdeményezett. A Magyar Nemzeti Bank szintén először szervez árverést június 17-én, így hasznosítva az új fémpénz próbavereteit. Az árverés bevételét az MNB jótékonysági célra fordítja, a befolyó összeg kedvezményezettjei a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.
Az érme kezelése biztonságosabb, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben (automaták, parkolás stb.) praktikusabb is, mint a bankjegyé. A fémpénz tartósabb, s így milliárdos megtakarítást jelent az országnak a könnyen elhasználódó papírpénz helyett. Már három év után megtérül a pénzcsere költsége, és onnantól számítva évente további kb. 1-1,5 milliárd forinttal növekszik a társadalmi megtakarítás.
A kétszáz forintos érme a kétszázforintos bankjeggyel öt hónapig párhuzamosan lesz forgalomban. A kétszázforintos bankjeggyel utoljára november 15-én lehet fizetni, ugyanakkor még 20 évig beváltható lesz az MNB pénztárában.
Amit a Magyar Nemzeti bankról tudni kell:
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB felelős a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséért, a pénzforgalom zavartalan lebonyolításáért, őrzi a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország devizatartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi.
A XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank látta el. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a megalakuló első független magyar kormány a jegybanki feladatok ellátását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta. Az első világháború következményeként 1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át.
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt. A központi bank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve az 1990-es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrezsim a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik. Az árfolyamsáv közepét és széleit, valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben határozza meg az MNB.
Szintén újdonság, hogy a pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd; az érme a lakosság által megszavazott Lánchidat ábrázolja. Az MNB annak érdekében, hogy az új érme hétfő reggel már nyitáskor ott legyen az ország számtalan pontján – postákon, bankokban, takarékszövetkezetekben, áruházakban stb. – széles körű, a pénzügyi és a kereskedelmi szféra nagy részét felölelő együttműködést kezdeményezett. A Magyar Nemzeti Bank szintén először szervez árverést június 17-én, így hasznosítva az új fémpénz próbavereteit. Az árverés bevételét az MNB jótékonysági célra fordítja, a befolyó összeg kedvezményezettjei a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.
Az érme kezelése biztonságosabb, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben (automaták, parkolás stb.) praktikusabb is, mint a bankjegyé. A fémpénz tartósabb, s így milliárdos megtakarítást jelent az országnak a könnyen elhasználódó papírpénz helyett. Már három év után megtérül a pénzcsere költsége, és onnantól számítva évente további kb. 1-1,5 milliárd forinttal növekszik a társadalmi megtakarítás.
A kétszáz forintos érme a kétszázforintos bankjeggyel öt hónapig párhuzamosan lesz forgalomban. A kétszázforintos bankjeggyel utoljára november 15-én lehet fizetni, ugyanakkor még 20 évig beváltható lesz az MNB pénztárában.
Amit a Magyar Nemzeti bankról tudni kell:
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB felelős a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséért, a pénzforgalom zavartalan lebonyolításáért, őrzi a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország devizatartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi.
A XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank látta el. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a megalakuló első független magyar kormány a jegybanki feladatok ellátását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta. Az első világháború következményeként 1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át.
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt. A központi bank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve az 1990-es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrezsim a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik. Az árfolyamsáv közepét és széleit, valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben határozza meg az MNB.